A Vízivárosi Galériában kiállító három fotóművész alkotásainak közös jellemzőjét foglalja össze a cím. Mindhárman határozott nézőpontból közelítik meg a világ jelenségeit, a hétköznapi tárgyakat és a tárgyakhoz rendelhető tartalmakat.
Fabricius Anna a szavak és a konkrét tapasztalat objektumai közti relációt vizsgálja. Arról gondolkodik, hogy a meglévő fogalmaink, beidegződött szóképeink mennyire befolyásolják a világ dolgairól alkotott közvetlen élményeinket.
Bohus Réka ihletője saját gyermeke, aki sokkal inkább érzelmi alapon kapcsolódik a jelenségekhez, az ismeretlenre pedig saját fantáziájával próbál magyarázatot találni. Azt próbálja megörökíteni a fotóművész, hogy a gyermeki megismerés aktivitásán keresztül miként nyilvánul meg az a sajátos energia, melynek köszönhetően a tárgyak eredeti funkciója átlényegül egy előre megépített környezetben.
Keresztes Zoltán fotóin szintén az alkotó ember valóságról alkotott tapasztalatait rögzíti. Ezek a képi látványok azonban az élet árnyékosabb oldaláról, a magányról, az elhagyatottságról, a szeretethiányról, a tárgyak pusztulásáról szólnak.
Gergely Mariann