Plank Antal fő inspirációja a graffitik világa, az utca művészete. Munkái mind az organikus, mind a geometrikus vonalvezetést magukban foglalják, így képezve hidat a két különböző felfogás közt formai értelemben. Plank szobrai lendületességükben, színükben és tömegükben reflektálnak a street art szubkulturális vizualitására.
Ezek a munkák azonban kilépnek a térbe; körüljárhatóságuk újabb és újabb impulzust adhat, egy folyton változó falfestmény érzetét keltve a nézőben. A kristályszerű, vagy origamira hajazó plasztikák magukban hordozzák különféle valós vagy képzeletbeli lények esszenciáját is.
Egyes darabok első ránézésre ugyanúgy tűnhetnek akár madárnak, rókának, mint valamilyen egészen absztrakt, mégis élő entitásnak. Ennek a belső feszültségnek – melyet nevezhetünk “statikus mozgalmasságnak” is – a megteremtése számos kortárs és régi mester törekvéseinek középpontjában áll és állt.
A cél azt a finom egyensúlyi pontot megragadni és kimerevíteni, mely mikronnyi eltéréssel már elvészne!