Az idén váratlanul elhunyt Kungl György, Munkácsy-díjas keramikus-szobrászművész az utóbbi évtizedek magyar kerámiaszobrászatának egyik legegyénibb hangú alkotója volt. Az 1980-90-es években, a festészetben új szenzibilitásnak nevezett szemlélet terjedése idején induló és hamar ismertté váló művész a posztmodern figuralitás egyik első művelőjeként az akkoriban is szélsebesen változó világ – gondoljunk csak a magyarországi rendszerváltozás korára – mély, fanyar művészeti reflexióit alkotta meg.
A tömegkultúra szereplőinek és rajongóinak megmosolyogtató kicsinységét együttérzéssel és nagy formai invencióval kommentálta alkotásaiban. Témái között különleges szerepet foglal el a most bemutatott Űzött vad és a Hét főbűn című sorozat, amelyben a klasszikus állatmesék filozofikus megközelítésével foglalkozik az emberrel. Legavatottabb méltatója, Wehner Tibor találó megfogalmazásában: „művei az állandósulni látszó fájdalmas szemlélődés szomorú, szomorkás, letargikus, zárványszerű mű-dokumentumaiként” jelennek meg előttünk.
Kiállításunk címének magyarázata, hogy azt 2022-ben maga Kungl György kezdte el előkészíteni, halála azonban megakadályozta a munka befejezését. Huszonkét kerámia szobrot állítunk ki, amelyek között vannak eddig még kiállításon nem szerepelt művek is.
Sulyok Miklós