Françoise Gilot kiemelkedő művész és rendkívüli ember volt, aki már életében legendává vált, megkerülhetetlen szellemi örökséget hagyva ránk. Nyolc évtizedet felölelő festészeti munkássága mellett számos művészetelméleti könyvet írt, verseskötetet publikált és illusztrált, tanított egyetemen, táncelőadásokhoz készített díszlet- és jelmezterveket. Sokoldalú és művelt személyisége magával ragadta a környezetét, jelenléte betöltötte az őt körülvevő teret. Műveinek letisztultsága, eleganciája, formai szilárdsága, élettől lüktető színei, dinamizmusa, szellemes motívumai és mitikus szimbólumai egy teljesen önazonos, sokrétegű személyiség kivetülései.
A Műcsarnok kiállítása a művész Európában valaha megrendezett legátfogóbb bemutatkozásának tekinthető. Az egészen korai, még a pályaindulást reprezentáló művektől kezdve az életmű kései szakaszát jelentő 2016-os papírmunkáig Gilot főbb korszakai, témái és sorozatai mind felvonulnak. Olyan meghatározó momentumai villannak fel az életműnek, mint a kezdeti, még a Picasso mellett töltött időszakából származó drámai önarcképe, a legendás párizsi Mourlot-műhelyben készített egyik első litográfiája, a ’80-as évek monumentális lebegővásznai, vagy a ’90-es évek kiemelkedő fontosságú sorozatának, a Vándornak a darabjai, melyek hosszú idő után újra együtt láthatók.
A tárlat a Rozsda Endréhez fűződő megindító barátságának is emléket állít, hiszen ennek a rendkívüli kapcsolatnak köszönhető Gilot Magyarország iránt érzett szeretete, kötődése és az elmúlt évtizedekben a magyar művészeti színtéren való jelenléte. Utóbbinak méltó bizonyítéka, hogy a Műcsarnok szinte teljes kiállítási anyaga magyar magángyűjteményekből kölcsönzött művekből jött létre.