Amikor csak tehetem a természetet járom, mely során mindig megfog egy-egy szép forma, izgalmas felület vagy érdekes jelenség. Lenyűgöz a valóság színeinek elementáris ereje, melyet szeretnék a vásznon is megvalósítani. Megteremteni az összhangot és az egyensúlyt a külső világ és a belső lélek között.
A természet közelségében felfedezem a teremtő erőt, amely csodálattal tölt el. A fa, mint ősi erőmotívum, számomra fontos jelentést hordoz magában. A „Végtelen” sorozat elemei nem csupán a külső formák végtelen gazdagságának reflexiói, hanem a lélek mélyére invitálják a befogadót.
A szimbólumokat kutató Carl Gustav Jung megfogalmazása szerint az égig érő fa egy csodálatos, paradicsomi kert közepében található, amely egyben a világ közepét, lelkünk középpontját jelképezi. Lélektani megközelítés szerint a fa személyiségünk tükörképe, a „Végtelen” sorozat fái is ilyen archetipikus fák, melyek rejtelmeiből sokféle történet kiolvasható a képzeletünk által.
A „Psyche” sorozat monumentálisra nagyított, vagy tömegesen megjelenített diós képei, számomra elsősorban az ember és az idő megtestesítői. Az ovális keretekben klasszikus festmények emlékezetét idézve, más-más időszakban készült dióportrékat jelenítek meg. A sorokba rendezett, többségében felezett dióegyüttesekben pedig az érintetlen természet megfoghatatlan sokféleségét, a megtört diók külső és belső formáiban, töredezettségében megnyilatkozó spontaneitás különböző variációit ábrázolom.
Munkáim a káosz és rend képzetét egyszerre reprezentáló alkotások, melyek az ember ősidőkre visszanyúló törekvésére is utalnak. Mondanivalómmal a természet jelenségeibe, formáiba igyekszem betekintést nyújtani, ezekből képet, mintarendszert, szépséget alkotni.
Görbe Alexandra