A-ból B-be, C-n keresztül

A kiállítás címe számos értelmezési lehetőséget rejt magában. Utalhat az utazásra, vagy, absztrakt, matematikai referenciája révén az utazás ideájára.

Lehet konkrét vagy virtuális, történhet térben vagy időben. Egy út, melyet a művész a mű létrehozása során bejár, az idea megszületésének pillanatától a kiállítótérben való bemutatásáig.

Egy megvalósítandó terv, egy elérendő cél, vagy a remélt elismerés. Az út, mely tele van kitérőkkel, amelyen nincs olyan ösvény, mely egyenesen a célhoz vezetne.

Ma, a globális művészeti világban művészek, művek, kiállítások utaznak keresztül-kasul a világban, az utazás mind annak intézményi, mind privát szektorának elengedhetetlen velejárója. Nemritkán több földrészt átszelünk, hogy egy vásárra vagy biennáléra eljussunk, a művészek közül pedig sokan egyszerre több országban élnek és dolgoznak.

A cím mindemellett nyelvi játékként utal a kiállítást bemutató galéria nevére is. Az acb Galéria médium- és stílusbeli kötöttségek nélkül alkotó progresszív művészeket képvisel, munkáikra a kritikus, innovatív hozzáállás jellemző.

Műfajuk aktuális problémáira, felvetéseire keresik a választ, gyakran feszegetve annak határait is. Amikor felmerült a nemzetközi csoportos kiállítás ötlete, olyan, Magyarországon még nem, vagy hosszú ideje nem bemutatott, ám nemzetközileg elismert művészeket választottam, akik mind művészeti koncepciójukban, mind hozzáállásukban a galéria által képviselt szellemiséget tükrözik.

Matt Bryans nagyméretű kollázsai és installációi létrehozásához az újságkivágásokat használja alapanyagként. A kivágott képeket különféle roncsolási eljárásoknak veti alá, s belőlük -egyszerre használva tárgy- és dokumentum-mivoltukat – olyan poétikus kompozíciókat hoz létre, amelyek megkérdőjelezik a fotográfia műfaji határait.

Aaron van Erp színes festményein a körülöttünk lévő világ tárgyait és alakjait festi meg kietlen, sivatagszerű tájakba és hatalmas üres terekbe helyezve azokat. Van Erp az egyik legfontosabb képviseloje annak a fiatal festőgenerációnak, amely Európában a neoexpresszionizmus újraélesztésén munkálkodik.

A gerillaművészetben is jártas Joep van Liefland festményeket, rajzokat, videókat készít. Munkái a médiakultúrára reflektálnak, az abban megjelenő anyagokat használja és dekonstruálja, mint például az itt kiállított nagyméretű szitanyomatain ábrázolt, médiatárolásra és -hordozásra használt eszközök esetében.

Viktor Pivovarov az úgynevezett „moszkvai romantikus konceptualizmus” egyik legjelentősebb művésze. Művészeti karrierjének kezdete a szocialista realizmus hőskorára esett; ekkor rakták le Ilya Kabakovval és Erik Bulatovval közösen annak a konceptuális festészeti nyelvnek az alapjait, amely a szovjet vizuális esztétika megújulásának forrása lett. Festményein és rajzain, a konceptuális kiindulás ellenére a tradícionális festészet formai és technikai eszközei is felbukkannak.

Pavel Pepperstein művészete a moszkvai konceptuális iskolával induló hagyomány folytatása, mely leginkább festményei és rajzai stílusában érhető tetten. Témái a globalizáció, Oroszország kolonializálása, a kapitalizmus, a gazdasági egyenlőtlenségek és az orosz kulturális örökség megmentése.

Tanya Rumpff