A felejtés emlékei

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény és az MKE Doktori Iskola kiállítása

A Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményeinek feltárása és feldolgozása több, mint két évtizede folyik, párhuzamosan az intézménytörténeti kutatásokkal. Az egyetem rendszeresen bemutatja kiállítások és kiadványok formájában valamint az Interneten teszi hozzáférhetővé a közönség és a kutatók számára az eredményeket. Jelen bemutató tekinthető a 2016-ban rendezett kiállításunk (www.mke.hu/fotomodell/) folytatásának is. Ám míg ott a cél a fotógyűjtemény sokrétű, gazdag anyagának átfogó felmutatása volt, a megközelítés módja most jelentősen eltér az első kiállításétól.

A gyűjtemény kontextusában arra vagyunk kíváncsiak, kik használtak, készítettek vagy készíttettek fényképeket, mikor, hogyan és miért? Kik foglalkoztak a Mintarajztanodában, az MKE előd-intézményében fotográfiával, mit gondoltak erről az új médiumról, mire volt jó és mire nem, mit árulnak el maguk a fotográfiák az akkori intézményről és a szereplőkről? A válaszokhoz segít, ha feltárjuk a kor hangulatát, ízlését, gondolkodását: közelebbről azt a környezetet, amelyben e képek akkor és most (voltak) találhatók s amelyre vonatkoznak.

Egyúttal megismerhetjük az 1860-as évektől az 1910-es évekig terjedő időszak intenzíven változó, alakuló képi világát, a művészet és nyilvánosság, képipar és termékei alapvető átalakulását. A kiállításon tematikus csoportokba rendezve láthatók művek és dokumentumok, eredetiek és reprodukciók. Az előkészítés során lényeges szempontként merült föl, mit tekintsünk egy történeti jelentőségű fényképnél eredetinek? A tárgyat, vagy a megőrzött és az évek során változó, halványuló, módosuló fényinformációt, ami miatt a fénykép készült? Jelen bemutatónál úgy döntöttünk, hogy alkalmasint kiszabadítjuk a valaha volt fényterek nyomait az aktuális méretek és tónusértékek csapdájából.

Új művek – kortárs reflexiók: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatóit felkértük, hogy a 2016-os bemutatóhoz hasonlóan készítsenek a kiállítás témájához kapcsoló új műveket, saját szempontjaik szerint, így a kiállításon hét új mű lesz majd látható. Az alkotók: Barnaföldi Anna, Manuel F. Contreras, Dobó Bianka, Koller Margit, Pálinkás Bence György, Peternák Anna, Pettendi Szabó Péter.

A felejtés emlékei nem kizárólag az MKE gyűjteményéből származó műveket mutat be, a témacsoportokat kiegészítettük kölcsönzött, releváns munkákkal, gazdagítva a lehetséges értelmezések kontextusát. Köszönjük a közremúködő intézményeknek és magánszemélyeknek segítségüket illetve támogatásukat: Budapesti Történeti Múzeum – Kiscelli Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Budapest Gyűjtemény, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Adattár, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, a Strobl Alajos Emlékhely Alapítvány, illetve Demeter Zsuzsanna, Nagy Zita, Pálinkás Réka, Sándor Tibor. Külön köszönet Stróbl Mátyásnak nagyvonalú közreműködéséért és segítségért.

A történeti kiállítás alkotói: BALLÓ Ede, Adolphe BRAUN, Giacomo BROGI, ERDÉLYI Mór, FABINYI Lili, Adolphe GOUPIL, Franz HANFSTAENGL, Dr. Hermann HEID, HUSZÁR Adolf, KLÖSZ György, KOZMATA Ferenc, Jean Pierre Philippe LAMPUÉ, Jean LAURENT, LOTZ Károly, MORELLI Gusztáv, Giovanni Battista PIRANESI, Robert RIVE, Giulio ROSSI, SIMONYI Antal, Giorgio SOMMER, STROBL Alajos, STROBL Alajosné Kratochwill Alojzia, Marianne STROBL, UHER Ödön, WEINWURM Antal, Josef WLHA, ZELESNY Károly