A fény művészete

A chicagói Új Bauhaus meghatározó képviselőjeként világszerte ismertté vált művész és tudós a húszas évek végén a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Csók István növendéke volt. Kassák Lajos környezetében megismerkedett az avantgárd törekvésekkel, majd Moholy-Nagy László hívására 1930-ban Berlinbe költözött.

A festészettel felhagyva egyre többet foglalkozott fotózással és filmmel. A művészet és a tudomány metszéspontjait keresve jutott el a természeti folyamatokat alkotó lényegi vonásokig, melyek számára a szimmetria, az egyensúly és a ritmus. E három fundamentum harmonikus egysége érhető tetten az itt kiállított festményeken, fotókon és fotogramokon is.

Később, az Új Bauhaus tanáraként az új technológiák művészeti alkalmazásának lehetőségeiről tartott nagy hatású előadásokat Chicagóban. Sokat idézett elmélete szerint az új világkép megértéséhez „egyszerre kell rendelkeznünk a tudós agyával, a festő szemével és a költő szívével”.

A kiállításon a művész legjelentősebb festményei mellett elsősorban olyan kísérleti fotómunkák láthatóak, amelyek a fényművészeti tanulmányok nyomán születtek. Kepes György művei mellett néhány tanítványa munkája is megtekinthető a teremben. A kiállított művek legnagyobb része az Eger városának adományozott hagyatékból való.