Galériánk örömmel mutatja be Borsódy László (1938) első önálló kiállítását az acb Attachmentben. Borsódy a második világháború utáni magyar kerámiaművészet úttörő alakja, akinek több mint hat évtizedes pályafutása az iparművészet és a képzőművészet közötti határok felszámolására irányuló autonóm művészeti törekvések rendkívüli példája. A kiállítás kerámiaalkotásokat, szoborszerű tárgyakat, fali munkákat és archív dokumentumokat vonultat fel, átfogó képet nyújtva Borsódy sokoldalú, mégis rendkívül következetesen épített alkotói világáról.
Borsódy 1963-ban diplomázott az Iparművészeti Főiskolán, miközben olyan művészek szabadiskoláiban is tanult, mint Palkó József vagy Borsos Miklós. Borsódy egy olyan korszakban jelent meg a magyar művészeti életben, amely éppen mélyreható változásokon ment keresztül. Alapvető szerepet játszott abban, hogy a kerámia szobrászati médiumként újraértelmezést nyerjen, és egy olyan egyéni formanyelvet alakított ki, amelyet leginkább a modernista absztrakció és a biomorf formaalakítás határoz meg. Műveit gyakran a természet világa inspirálja; alkotásai botanikai és makro-organikus struktúrákat idéznek, miközben az anyagszerűség és metafizikai elmélyültség közötti lírai feszültséget hordozzák magukon.
A gömbség poétikája című kiállítás nemcsak Borsódy életművének kulcsmotívumait emeli ki, hanem időtálló aktualitására is rámutat. A kortárs művészet “új materialista” anyagközpontúságával és a kerámiaművészet iránti újraéledő érdeklődésével párhuzamosan Borsódy öröksége olyan kulcsfontosságú nézőpontot kínál, amely a formát és funkciót, a hagyományt és kísérletezést, az épített környezetet és a szerves világot egyetlen nagy modernista törekvésbe igyekszik foglalni.