Az elmúlt néhány évben művészetének fókusza az emberiség és a civilizáció hanyatlásának témaköre, a pusztulás démonikus nyomainak ábrázolása lett. Legújabb festményein az egykori civilizációk kolosszális építményeinek romjai elevenednek meg, melyek az emberi kapzsiság következtében a háborúk martalékaivá váltak.
A Deák Erika Galériában nyíló kiállításán Baranyai olyan ókori városokat örökít meg disztópikus hangulatú festményein, amelyeket egy, a hatalmat és az emberi gőgöt megtestesítő óriás termetű antropomorf szörnyeteg, a homotirannus nemrégiben porrá rombolt.
Ez a képzeletbeli, Baranyai által teremtett fiktív karakter – aki nagyon is hasonlít a mai kor emberére – a világtörténelmen végigvonulva tarolta le és zsákmányolta ki az élővilágot, végérvényesen átfordítva a több mint tízezer évig tartó holocén földtörténeti korszakot a jelenlegi, antropocén korszakába. A homotirannus árnyékában élni annyit jelent, mint rettegni a pusztítás beláthatatlan következményeitől, az enyészettől.
Az apokaliptikus városrészletek és az azokat körbefonó tájszeletek most is madártávlatból jelennek meg a manipulált műholdfelvételek után készült festményeken. Baranyai témafelvetésének monumentalitására vászonképeinek mérete is utal. A vaskosan, több rétegben felhordott olajfestéktől művei nem pusztán térbeli mélységet, de drámai, megrendítő hatást is keltenek.
Baranyai különleges festészeti technikával dolgozik, foltrendszerekből, apró elemek egymásra építéséből alkotja a térből mintegy kiugró, expresszív műveit, s tárja elénk illuzórikus tájait. A Homotirannus árnyékában sorozat amellett, hogy Baranyai festői nagyságát bizonyítja, az emberi kultúra és a modern barbarizmus közötti feszült viszonyra is felhívja figyelmünket.