A madarak tapsolnak, amikor felszállnak

2019-ben kezdtünk el szemlélődési szokásokkal kapcsolatos videó-interjúkat készíteni.

Az interjúk nem elméleti, ideológiai, vagy definíciós célra készültek, pusztán személyes percepciós játékok, megfigyelési szokások, rögeszmés vizuális tevékenységek archívumaként jöttek létre, konkrét szemlélődési példákra építve. Ezek a világ megértésének olyan bagatell szilánkjai, mint pl. a perspektívával, fénnyel, épített és természetes környezetünkkel kapcsolatos észrevételek.

A hétköznapi élet óraszámra ad lehetőséget arra, hogy egyszerűen csak jelen legyünk valahol, aktív tevékenység és cél nélkül. A várakozás, a tömegközlekedés használata önmagában előidézi a valóság befogadására alkalmas létállapotot.

Nem egy adott dolgot keresünk, hanem személyes fétiseket, melyek a közös külvilághoz való viszonyunkat illusztrálják – az egyedüllétben. A kiállítás törzse az interjúk anyagából és az azokat körbeölelő műegyüttesből, magyarázóábrákból áll.

Beidézett munkák: Simon J Charlton (Fiúportré), Erhardt Miklós (Időkulcs rekonstrukció), Kaszás Tamás (Vandalizált Aldo Leopold-pad), Kis Ildikó (Madaras takaró)

Közreműködtek: Arató József, Beck András, Diák Miksa Benő, Berényi Csaba, Dani Boglárka, Domokos Emőke, Erhardt Miklós, Erlich Gábor, Filó Vera, Fodor Emese, Fusz Anna, Fusz Kristóf, Gyenei Péter, Kaszás Tamás, Kis Ildikó, Knetik Andrea, Korodi Luca, Krajcsovics András, Kristóf Gábor, Kristóf Klára, Kristóf Polla, Lődi Virág, Meszlényi Péter, Mécs Miklós, Minkó Mihály, Neogrády-Kiss Barnabás, Ombódi Tünde, Pásztor Ivett, Péter Judit, Pintér Gergő, Szabó Bálint, Szeleczki Rozália, Takács Attila, Tóth Gábor, Zalavári Mása