Várady Róbert (1950, Budapest) művészete egyfajta intellektuális művészet. Gyakran inspirálják filozófiai és irodalmi szövegekben felbukkanó egzisztenciális kérdések, valamint a természettudományos kutatások aktuális problémái, eredményei. Festészetében az ontológia és metafizika sokszor megfoghatatlan, ám a mindennapjainkban is jelen lévő fogalmait ülteti át a vizualitás látható nyelvére, virtuóz képi metaforákban megjelenítve az elvont jelenségeket.
A megfigyelő módszerei összegző kiállítás, mely a Várfok Galéria állandó művészköréhez több mint 20 esztendeje csatlakozott festőművész teljes életművéből válogat. Ez az áttekintő szervezőelv rávilágít azon témákra, mely az alkotót régóta foglalkoztatják.
A kiállítás címét Jonathan Crary amerikai műkritikustól kölcsönözte. Azonos címet viselő kötetének témája a látás és annak „történeti konstrukciója”. Crary írásában amellett érvel, hogy a szemlélődést és vizuális befogadást olyan gyakorlatok, szokások váltják fel, amelyekben a vizuális látványnak már nincs utalásuk a megfigyelő „valós”, optikailag észlelt világban elfoglalt helyzetére. Minden munkánál fontos szerepet kap a művész tekintete, mely kameraként pásztázza a világot. Egy vállaltan szubjektív válogatást láthat a néző ezen a kiállításon.
Várady korai munkáiban az absztrakció és a térbeliség kéz a kézben jártak, majd a kilencvenes években indított mai napig tartó Fraktálok sorozat egy újfajta rendet, rendszert és perspektívát hoz az alkotói attitűdbe.
Legfrissebb munkáiban az egyéni és a kollektív emlékezet határvonalait vizsgálja, hasonló töredezettséget mutatva a képtérben, mint a kilencvenes és kétezres éveket meghatározó interface sorozatában.
A kiállításban a látogatónak lehetősége lesz az életmű kulcsdarabjain és trendjein keresztül egy új olvasatban átlátni Várady Róbert egyéni festészeti világát.