A MÜPA Bartók Béla Hangveresnytermének akusztikai tervezője Russel Johnson (ARTEC New-York). A terem két oldalán, a karzatokon a falak mögött zárt és rejtett üres tereket, úgynevezett zengőkamrákat alakítottak ki. Az ezeket takaró vasbeton falú ajtókat gipszpanelek takarják, amelyek Jovánovics György alkotásai. Az építészekkel és akusztikusokkal egyeztetve meghatározott méretű (100×80 cm), vastagságú és lépcsőzetességű panelek a helyszínen akusztikai elemek, de eredetileg kidolgozott, fehér relief-formájukban egyedi alkotások, ebbe ad a Fuga kiállítása betekintést.
A Művészetek Palotájában Jovánovics a nyolcvanas évek elején saját technikaként kidolgozott színes reliefhez nyúlt vissza – a kívánt szín pigmentje itt nem utólag kerül az anyagra, hanem a vízbe keverve, így az elemek teljes tömegükben színesek. Az építészekkel és akusztikusokkal egyeztetve meghatározott méretű (100×80 cm), vastagságú és lépcsőzetességű paneleken Jovánovics hét színt alkalmazott, így alakította ki modulként szolgáló 11 reliefjét, amelyekből a közel 1000 négyzetméternyi felület felépülhetett.
Ezek a művek a helyszínen akusztikai elemek, de eredetileg kidolgozott, fehér relief-formájukban egyedi alkotások, amelyekben jelen vannak a konstruktivista hagyományok, illetve a zene vizuális formái is: Jovánovics inspirációi közé tartozott egy Kurtág-partitúra és a gregorián kották négyszögletes hangjegyfejeinek képe. A koncertteremben a színes konstruktív reliefek mellett, az orgona alatti széles sávban a kompozíciót egy különös – de a hatvanas években már felbukkant – elem egészíti ki: egy gipszből készített, aranyfüst-lemezzel borított függönymotívum. A különféle darabok együttese Jovánovics egész életművének lenyomatát nyújtja, amelyben az optikai illúziók, a zene és a vizualitás, az érzékelhetőség problémái mellett az építészeti tér és a szobrászat terei közötti összefüggések jelennek meg.
Mélyi József