A nullpont tájképe

Ivan Ladislav Galeta művészeti tevékenysége az elmúlt évszázad hatvanas éveiben vette kezdetét, amikor csatlakozott azoknak a zágrábi alkotóknak a köréhez, akiknek érdeklődése a mediális és újító kezdeményezések felé fordult. Új utakat kerestek a művészetnek abban a tartományában, amely új művészeti gyakorlatként vált ismertté, megkísérelve egymásba olvasztani képző- és filmművészeti, antropológiai, irodalmi, valamint az alkalmazott tudomány terén szerzett tapasztalataikat.

Akkoriban Galetára különösen erős hatást gyakorolt a radikális kísérleteket és alternatív filmes törekvéseket népszerűsítő GEFF (Genre Film Festival), az avantgárd zene világfesztiválja, a Zágrábi Zenei Biennále, amelynek a későbbiekben több projektet készített, továbbá a Nove tendencije háttérintézményének bizonyuló zágrábi Galerija suvremene umjetnosti (Kortárs Művészetek Galériája), különösen pedig a 3. és 4. Tendencije (1965; 1968-69) rendezvénye, melyek fordulópontot jelentettek a képzőművészet, a technológia és a tudomány (kibernetika, vizuális kutatások) kapcsolatában.

Galeta és a hetvenes évek egész (konceptuális) nemzedéke számára fontosnak bizonyult a zágrábi Egyetemi Központ Galériájának (Galerija SC) az elindítása, amelynek feladata elsősorban a fiatalabb nemzedékek felkarolása, bemutatása volt. Galeta alkotói formálódásában sorsdöntő szerepet játszott az ugyancsak az Egyetemi Központ keretében létrejött Multimédia Kutatások Központja (MM Centar), amelynek 1977-ben ő lett a vezetője és programszerkesztője.

A nyolcvanas évek közepéig a Mulitmédia Kutatások Központja, 1990-től pedig a Filmoteka 16 volt az a hely, ahol Galeta programszerűen bemutatta a kísérleti és kutatói szellemmel áthatott film- és videoművészet különféle irányzatait, hogy aztán 1993-ban a zágrábi Művészeti Akadémián társalapítóként részt vegyen az animációs film és az új médiumok tanszékének elindításában. Ebben az eseményben egyértelműen megmutatkozott a szándék, hogy egyrészt átértékelődjék és megváltozzék a hagyományos főiskolai intézményi modell, másrészt pedig az, hogy a tanintézmény eleget tudjon tenni az eljövendő hallgatói nemzedékek tanulmányi igényeinek a multimédia területén.

Galeta tevékenységének irányultságát nagyban befolyásolták egyrészt az olyan auktoritások, mint Leonardo da Vinci és aranymetszés elmélete, Nikola Tesla és Albert Einstein fizikusok, másrészt pedig Wacław Karol Szpakowski, a 20. század második felében élt lengyel építész, aki a vonatutazások megszállottja és olyan ritmikus, labirintusszerű, megszakítatlan vonalrendszerek megalkotója volt, melyekben a bináris törvények rendszerei uralkodtak. Továbbá Rudolf Steiner antropozófus felfedezései, James Joyce szépirodalmi művei és Hamvas Béla esszéi voltak rá hatással.

A horvát képző- és filmművészet területén Galetának nincsenek fontosabb példaképei, de elmondható, hogy a hazai elődökön és kortársakon – Tomislav Gotovacon, Vladimir Peteken és Ivan Martinacon – kívül közelinek bizonyul hozzá Erdély Miklós és Maurer Dóra munkássága, akiknek munkáival a budapesti Balázs Béla Stúdióban végzett filmes munkája során ismerkedik megv.

Tihomir Milovac