A fekete-fehér kockásra festett szobában festékes edények, félredôlt létra látványa fogadja a nézôt. A padlón fekete-fehér kockás figura fekszik, kezébôl kihulott fekete és fehér festékes ecsettel. A jelenet munkavégzés közben bekövetkezett balesetet imitál. Hogy valójában mi történt, arra nincs egyértelmű válasz. Csak a végkifejlet, a szobafestôn beteljesedô végzet látható.
A művész szerint olyan átváltozás ez, mint a balladában, ahol a vadász szarvassá vagy mint a bevásárlóközpontban, ahol a vásárló áruvá változik.
A mű létrejöttét egy véletlen találkozás motiválta. Londonban, a Westminster Apátságban áll Henry Carey, Hunsdon bárójának, I. Erzsébet kancellárjának 16. századi síremléke, amelynek szarkofágját geometrikus fekete-fehér négyzetek díszítik. A benyomást fokozta, hogy a Westminster Apátságtól nem messze, a Pimlico negyedben egy lenyűgözô, 1930-as években épült pepita lakótelep található. Ezeknek az élményeknek hatására, hosszú alkotói folyamat végén jött létre a mű.
A szobafestô halálát a debreceni Modem Kis Magyar Pornográfia című kiállításán láthatta elôször a közönség. A mű nem direkt társadalomkritikai szándékkal készült, azonban elsô kiállításán a Kis Magyar Pornográfia emlékművének is értelmezhette a közönség.
Ennek a talán félreértett interpretációnak is köszönhetô, hogy a művész A szobafestô halálát a MOM bevásárlóközpontban, saját szavával a „Nagy Globális Pornográfia” világában állítja fel, vállalva ezzel az újabb interpretációs félreértéseket.
Kicsiny Balázs összetett alkotói világában szoros kapcsolatban állnak egymással a képek, a szobrok, illetve az installációk. A képzôművész szerint a tér az egyik legfontosabb tényezô. A tér és a térben megjelenô műalkotás kapcsolata, a térnek bejárása, kultúrtörténeti és szociális háttere. Mindemellett a kiállítótér – legyen az akár a Velencei Biennálé Magyar Pavilonja vagy egy hétköznapi bevásárlóközpont – csak addig érdekes számára, amíg benne van az állandó változás lehetôsége, a felemelkedés és a hanyatlás esélye.
Az alkotó bízik abban, hogy a tér, a térben a szituáció, felkelti a vásárlók kíváncsiságát, megközelítik a művet, és benéznek a doboz-lakásba, hogy rákérdezzenek: mi is ez?