Műveit bibliai királyok, klasszikus hősök, celebek és történelmi allúziókat keltő személyek népesítik be. Közhelyeken innen és túl ez egy valóban posztmodern életmű, amely ironikus távolságtartással és kritikával szemléli a modernitás és a modernizmus nagy narratíváit a felvilágosodástól a terrorizmus elleni háborúig.
Salamon, Dávid, Odüsszeusz, Akhilleusz, Szent István, Descartes, Rózsa Sándor, Madonna és Cindy Crawford ugyanabban a fiktív, töredékes és allegorikus festői térben léteznek, amely számtalan finom utalással kelti életre magát a Történelmet, a történelmi valóságot is. Roskó ezáltal nem csupán egy különleges, budapesti magánmitológiát hoz létre a rókaképű Dáviddal, a Frank Zappára hajazó Rózsa Sándorral és a perzsa uralkodóként ábrázolt Oszama bin Ladennel, hanem a történelem valóságosságát és univerzalitását illetően is elbizonytalanítja a nézőt.
A kiállítás maga a hatalmas korai festményektől a finom grafikákon és akvarelleken átívelően a legújabb kerámiainstallációkig mutatja be Roskó életművét – a hetvenes évek végétől napjainkig –, jórészt magángyűjteményekre, illetve az Első Magyar Látványtár és a Szent István Király Múzeum anyagára támaszkodva. A Modem tárlatán először láthatók együtt Roskó több mint 30 éves pályájának legfontosabb alkotásai; a kiállításhoz tervezett katalógus pedig a művek bemutatásán túl arra is kísérletet tesz, hogy beillessze Roskó műveit egy olyan nemzetközi perspektívába, amelyet Jeff Koons és Jake & Dinos Chapman művei fémjeleznek.
A történelem terhe Roskó Gábor korai munkáiból kiindulva kalauzol a jelen felé. Az ötven alkotás közül hat kerámiainstalláció, köztük a híres Minjan. A képzőművész legnagyobb volumenű szoborcsoportja esetében bibliai hősök elevenednek meg archetipikus, állati és emberi figurákként, valamilyen jellemző attribútum kíséretében, mely utal a történelemben és a mitológiában betöltött szerepükre. A Minjan kerámia- és porcelánszobrai 10 éven át, 1993 és 2003 között készültek, Európa több műhelyében.
A századfordulón az Élet és Irodalomban megjelent Roskó Gábor állatkertje című grafikai sorozat (most már magántulajdonban lévő) 81 darabjának egy külön falat szentel a kurátor a tárlaton belül. A rezignált, antropomorfizált állatalakokról készített rajzokhoz talányos, ironikus szövegek is tartoznak. A grafikai sorozatot később kisméretű festmények követték.