A város építőanyagai

A város egy széles körben értelmezhető kifejezés, de földrajzi értelemben egy régió bizonyos irányú területhasznosítására vonatkozik. Olyan nagy területű, sűrűn lakott hely, amit ipari, kereskedelmi és lakóövezetek alkotnak. Budapest, Miskolc, Strasbourg, Párizs, Marseille… urbanizált földterületek, számtalan különböző utcából és városrészből állnak, amelyek eltérő építészeti stílusok és korok lenyomatát őrzik. 20. század története, illteve kultúrtörténete nagyban befolyásolta és formálta az épületek stílusát és anyagát.

A városok alapvető jellegzetessége, hogy egyetlen faj igényeit hivatottak kiszolgálni: az emberét. Az elmúlt évtizedekben végbemenő urbanisztikai és dzsentrifikációs folymatoknak következményeként a városlakó embernek fontossá vált a heterogén városi környezet és annak fenntartása. A várost alkotó anyagok, mielőtt bedolgozzák, épületté fagyasztják azokat, hetekig, hónapokig objektként hevernek a városi térben, konkurálnak a köztéri szobrokkal, utcaibútorokkal. Persze nem csak ezek a fel- és eltűnő kupacok mutatják meg a város anyagait, jóval romantikusabb mondja is van annak, hogy belenézzünk egy-egy épület testébe. Máló vakolatok, épületfelújítások, bontások és összedőlt házak.

Kiállító művészek: Batykó Róbert, Bálint Bence, David Renault (F), Guillaume Pellay (F), Gruppo Tökmag, Ishem Rouiai (F), Ken Sortais (F), Mathieu Tremblin (F), Pablo Tomek (F), Pinczehelyi Sándor, Soós Károly, TNPU (Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója, csődtömeggondnok: St.Turba Tamás).

A két kiállításból álló nemzetközi projekt a 2b Galéria, a TELEP Galéria és a budapesti Francia Intézet együttműködésnek az eredményeként valósult meg.