A művészi módszeremet továbbra is meghatározza a folyamatalapúság, a szobrászat efemerségének vizsgálata az anyag viszonylagosságának tükrében.
A keretekbe foglalt szobrokig tulajdonképpen konzekvens út vezetett: a hajdanában tradicionálisan szép, de roncsolt és összepréselt szobraim igénylik a zárt keretrendszert, zárójelbe teszik a szobrászat hagyományos jelentéseit: úgy a konstrukciót, mint a dekonstrukciót.
A keret pedig lehet képernyő: egy virtuális kitekintés fizikai manifesztációja, ahol semmi sem az aminek látszik. A létezés jelenkorunkban zárójelek között teljesedik ki.