Apám romantikája eladó

Bukta Imre nem tesz mást, mint sétál egy faluban, megfigyel és ábrázol. A magyar vidék talán egyetlen hiteles vizuális krónikása most felhozta a saját tyúkjait a Godot Galériába, hogy megfigyeljük, bio tojást tojnak-e Budapesten, vagy bérház panel-elemeket? Döntsék el a tyúkok, hogy a kipufogógáz a jobb vagy a pillepalack égetésből származó jó falusi korom? Megfigyelhetjük, hogy a tyúkok tojógépként működő biorobotok vagy ugyanúgy két lábon járó érző lények, mint mi emberek? Esetleg 3D-ben sétáló műtárgyak? Előnevelt csirkemellek, nyers, totyogó rántott csirkecombok?

Bukta legújabb kiállításán láthatjuk a falusi jegyzőt lefoglalt kukoricával, a szülői házát, ami édesapja romantikájával csak együtt eladó, Misit, aki úgy néz a lyukas bicikligumi belsőre, mint Pityu a moziban. Láthatunk eladó utcát, eladó rongyszőnyeget és eladó kilátást a jövőre. De bármit is ábrázol síkképen, installációban vagy videón, művei mind-mind sajátos táj- és lélek-röntgenek a vidék Magyarországáról.

Bukta Imre messze elkerüli a társadalomkritikát, az aktuálpolitikára való reagálástól a hideg is kirázza. Számára fontosabb, hogy Lenke néni földjét időben beboronálja. Fontosabb, hogy az árok levigye a kora tavaszi hólevet. Ha úgy tetszik, ez a művészeti programjának része. Aki megtekinti a kiállítást, nem fog csalódni. Bukta művészete nem lefagyott modor. Folyamatosan új utakat kereső, egyben elmélyült képzőművészettel találkozhatunk.

Ráadásként a megnyitón megkóstolhatják a kukoricadarából sütött görhét, ami a mezőszemerei asszonyok ajándéka a tisztelt látogatók számára.