A kiemelkedően magas, bruttó 5 millió forintos díj a brit Turner-díj szándékaihoz hasonlóan segíti és elismeri azokat az alkotókat, akiket az elmúlt három éves teljesítményük alapján művészettörténészek, kritikusok, illetve magángyűjtők jelöltek.
Idén Páldi Lívia művészettörténész, a Műcsarnok főkurátora, Bencsik Barnabás, a Ludwig Múzeum igazgatója, Hornyik Sándor művészettörténész, Karvalits Ferenc műgyűjtő, Szűcs Attila festőművész és Hans Knoll galerista jelöltek egymástól függetlenül festő-, fotó- és médiaművészeket, illetve két alkotópárost.
Batykó Róbert festőművész következetes utat járt be eddigi pályáján: a graffitis gyökerektől jutott el a funkciójuktól megfosztott tárgyak szürreális világához.
Esterházy Marcell műveinek témái többnyire közvetlen környezetéből származnak, olykor szinte közhelyes szituációk, események kapnak új értelmezést fotóin, filmjeiben.
Németh Hajnal audiovizuális kísérleteken alapuló művészete érzékenyen egyensúlyoz a társadalomkritika és az identitáspolitika szempontjai között.
Katarina Sevic a megfigyelés és a kommunikáció különböző stratégiáit alkalmazva munkáiban a magán- és a közszféra metszéspontjait keresi.
A 2004 óta együtt dolgozó Société Réaliste alkotópáros (Gróf Ferenc és Jean-Baptiste Naudy) új terminusokat hozott be a művészet fogalomtárába: politikai design, kísérleti közgazdaságtan, társadalmi manipulációs technológia.
A Tehnica Schweiz (László Gergely és Rákosi Péter) társadalomtudományi érdeklődéstől vezérelve gyűjti és dokumentálja egy adott témában az eltűnt élettér, létforma megszűnését, illetve átalakulását.
A díjazott személyéről a jelölők maguk döntenek a kiállítás záró szakaszában. A fődíj mellett egy 500 ezer forint értéku közönségdíj is gazdára talál, amelyet a látogatók által leadott szavazatok alapján kap majd a díjazott.