Fülöp Gábor munkássága elsősorban a szobrászat hagyományos technikáinak sajátos újraértelmezésére koncentrál. Érdeklődése középpontjában az élő organizmusok egymással és környezetükkel kialakított viszonya, legújabban pedig a napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő mesterséges élet, mesterséges intelligencia, valamint a számítógépes biológia és a szintetikus biológia közötti interdiszciplináris területek állnak.
Szobrászatának kiemelt témája az emberi test, amelynek sajátosságait, identitását, anyagi és formai adottságait legújabb szobrain a természeti világ és a mesterséges élet relációjában gondolja újra. Legújabb szobrai olyan avatártestű páncélos amazonok, akiknek testét rezesen csillogó érzékelő hártya benyomását keltő hatszög lapok hálózata, vagy védelmet szimuláló, corton acélból készült pikkelyek borítják.
Az időbe beledermedő figurák testtartása az antik görög szobortípusok mozdulatait megidézve egyesíti az archaikus emberi kultúra hagyatékát és a mesterséges élet virtualitását. A kiállítás címében is megidézett biobot olyan robottípus, amelynek kialakítását kiborgok ihlették, és olyan hibrid gépek, amelyek izmokkal és idegekkel is rendelkeznek.