Posztkonceptuális műveiben, installációiban megmutatkozik Farkas alapvetően strukturális gondolkodása, mely rövid építészeti tanulmányaihoz köthető. Bár grafika és fotó szakokon végzett, leginkább az installáció műfajában alkot; munkái Joseph Kosuth konceptuális művészetfelfogásának hatását mutatják.
Minimálisra redukált kifejezőeszközökkel operáló fotográfiáiban és kontemplatív tereiben társadalmi-identitásbeli kérdésekkel foglalkozik (mint pl. a demokrácia, a fegyelem, vagy akár a vallás), amit legutóbbi munkáiban a nyelv és a jelentés, valamint egyéb ismeretelméleti problémák feldolgozásával egészített ki.
A Molnár Ani Galéria kiállítóterére tervezett Credo című installációja a hit és a vallás témájával foglalkozik, ám a fogalmakat Farkas a nem hívő aspektusából vizsgálja. Munkájának kiindulópontját Isaac Asimov 1982-es On Science and the Bible című interjúja jelenti.
Korábbi munkamódszeréhez hasonlóan Farkas az egyes mondatokat az eredeti kontextusból kiragadva, újrarendezve használja fel, majd ezeket egészíti ki saját készítésű, precíz fotóival, hogy általuk a kiállítótérben egy önálló történet kerekedjen ki. Ám a téma kapcsán felmerülő, mindenkit nyugtalanító kérdések nyitottak maradnak: Farkas Dénes konkrét válaszok helyett művével még inkább elmélyíti az emberi kétségeket.