Rimer Cardillo szobrászművész archeológiai vonatkozású installációjában rituális jelentésű temetkezési földhalmokkal ősi, dél-amerikai tájat épít a Kiscelli Múzeum templomterében. Az Uruguay, Argentína és Brazília határán gyakori, csaknem ember nagyságú termeszhalmok után elnevezett cupí a helyi őslakosok halottkultuszát idéző építmény, melyet amazóniai állatok és növények agyag-lenyomatai és mészkőtöredékek borítanak.
A temetkezési halom Cardillo installációjában egyben a halál és születés körforgását is jelképezi: a terrakotta állatlenyomatok, a helyi állat- és növényvilág szövete, kövek, kagylók, farönkök, mohák, erdei zuzmók az eredeti, természetes élőhelyeket jelenítik meg, ugyanakkor a temetkezési halmokat a városi élet elemei, téglák, beton hasábtöredékek vagy márványtömb darabok is boríthatják.
