A kiállítás apropója több szempontból is fontos esemény az elmúlt évtizedek hazai kortárs képzőművészeti történéseit tekintve, hiszen ritka olyan kezdeményezés a magyar múzeumtörténetben, amelynek eredményeképp ilyen nagy mennyiségű és kvalitásos műtárgy került volna letétbe művészeti intézményekhez országszerte. A magyar képzőművészeti szcéna szempontjából éppen ezért meghatározó, hogy a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott 1422 darabos kollekció – a nemzeti képzőművészeti gyűjtemény, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kivételével – huszonkilenc vidéki intézménybe kerül. A banki gyűjteménygyarapítás során hazai művészettörténészek és szakemberek tettek javaslatokat annak érdekében, hogy egy olyan reprezentatív műtárgyegyüttes jöjjön létre, amely leginkább az elmúlt fél évszázad absztrakt törekvéseire fókuszál. Az így bekerült munkák számos hiányt tudnak betölteni a fogadó intézmények gyűjteményeiben, illetve a 93 alkotó múzeumi jelenlétét is lényegesen megerősíti ez a letéteményezés.
A MODEM-ben 2025 október közepén zárult az El nem mesélt történetek című kiállítás, amely széleskörű áttekintést nyújtott arról, hogy az 1989 és 2024 közötti időszakban milyen művekkel gazdagodtak a Budapesten kívüli múzeumok. Továbbá a különböző adatvizualizációkon és animációkon keresztül a látogatók arról is képet kaphattak, hogy az egyes vidéki szereplők akvizíciós gyakorlata hogyan formálódott a rendszerváltás utáni évtizedekben.
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, mint a teljes anyag Magyar Nemzeti Bank által kijelölt letéteményese – a MODEM-et, az El nem mesélt történetek tárlat kezdeményezőjeként bízta meg a vidéki intézményekbe kerülő, a kollekció mintegy 90%-át kitevő anyag szakmai alapú, demokratikus elosztásának koordinációjával. Ezt követően egy hosszú és intenzív folyamat vette kezdetét, amelyben az intézmények képviselői egyeztettek egymással, hogy az egyes alkotások hova kerüljenek letéteménybe.
Jelen kiállítás előkészítésénél fontos volt, hogy az intézmények maguk jelöljék ki egy szűkített listában azokat a frissen hozzájuk került műveket, amelyeket a legjelentősebbeknek tartanak a műtárgyanyagukat tekintve. A végső kurátori válogatás ezen egyéni döntések összefésüléséből alakult ki.
Kiállított művészek: Bak Imre, Batykó Róbert, Reigl Judit, Molnár Vera, Lakner László, Andreas Fogarasi, Károlyi Zsigmond, Csató József, Pintér Dia, Aatoth Franyo, Barabás Zsófi, Anthony Vasquez, Frey Krisztián, Gellér B. István, Hortobágyi Endre, Lantos Ferenc, Mengyán András, Fajó János, Halmi-Horváth István, Almásy Aladár, Cseke Szilárd, Korniss Dezső, Keserü Ilona, Szirtes János, Nádler István, Horváth Lóczi Judit, Fridvalszki Márk, Balázs Nikolett, Kondor Attila, Veszely Ferenc, Gross Arnold, Szabados Árpád, Felsmann István, Góth Martin, Kis Róka Csaba, Melkovics Tamás, Szabó Menyhért, Szőke Gáspár, Bernáth Dániel, Rákóczy Gizella, Bullás József, Maurer Dóra, Gáspár György, Kóródi Zsuzsanna, Bóbics Diána, Ernszt András, Szentgróti Dávid, Major Kamill, Polgár Rózsa, Gáspár Annamária, Csáji Attila, Jovanovics Tamás, Konok Tamás, Reigl Judit, Tomasz Piars, Jovánovics György, Nemes Márton, Tóth Anna Eszter, Hencze Tamás, Tivadar Andrea, Szinyova Gergő, Somody Péter, Baráth Áron, Kusovszky Bea, Moizer Zsuzsa