Egy némafilm

Villesen videómunkái azoknak az embereknek a mindennapi életéről, társadalmi és családi körülményeiről mesélnek a legegyszerűbb és legtermészetesebb módon, akiknek a személyisége, munkája, élete valamilyen okból felkeltette a művész érdeklődését. Munkáit nagyban inspirálta a házivideó spontán és nyers esztétikája. Tetten érhető ez abban az érzékeny és diszkrét szemléletben, ahogyan a kiválasztott embereket és tűnődéseiket mindennapi életükön, személyes emlékeiken és érzéseiken megmutatja.

Ahogy egy nemrég készített interjúban hangsúlyozta, munkáinak két meghatározó oldala van: egy a konkrét találkozásokhoz kötődő érzelmi, amely kapcsolódik a társadalmi viszonyok és normák felépüléséhez és szerkezetéhez, illetve a nemi és a szexuális identitás kérdéseihez is. A munkák másrészt magával a reprezentáció kérdésével foglalkoznak; a történetírás, a dokumentálás, az objektivitás és szubjektivitás fogalmaival, valamint annak a kérdésével, hogy kinek szabad, illetve kinek kiváltsága a megnyilatkozás. Szintén ebből az interjúból megtudhatjuk, hogy az utóbbi időben a némafilmek is felkeltették Villesen érdeklödését, hiszen fokozott figyelmet irányítanak az arckifejezésekre, gesztikulációkra, egy bizonyos számára fontos szemléletre.

Érdeklődése a némafilm iránt összekapcsolódott a Budapesten vendégművészként megtapasztalt nyelvi korlátok leküzdésének lehetőségével. Új videóinak premierje egy korábbi sorozatához kapcsolódik. A Kisteremben most részben látható A Script for a Silent Movie (Forgatókönyv egy némafilmhez) fotóinstalláció a Műcsarnok megbízására készült az „Álmok égő tájain – Kortárs észak-európai művészet” című kiállításra. Az új videók a fotósorozathoz hasonlóan Kodolányi Sebestyén filmrendezővel és fotóssal együttműködésben jöttek létre, és egy sétára invitálják a nézőt Budapest egykor legendás művészklubjába, a „Fészekbe”.

Az A Silent Movie ( Egy Némafilm, 2007) és a 48 Western Magazines (48 nyugati folyóirat) cimű munkáiban Molnár Évát, a Fészek Klub művészeti vezetőjét látjuk, amint körbevezeti Gitte Villesent és Kodolányi Sebestyént a klubban, miközben gesztusain egyre érzékelhetőbbé válik erős kötődése a helyhez, a rááldozott több mint 50 év minden öröme és gondja. Az A Silent Movie (Egy Némafilm, 2007) cimű műben Villesen narrációja feliratokon keresztül jut el a nézőhöz, a film zenéjét a svéd zenészekből álló Mattie Bye and the Panoptikon Orchestra adja elő.

A Műcsarnok Menü Pont galériában 2007 november 11-ig látható 48 Western Magazines (48 nyugati folyóirat) cimű filmben Hegyi Dóra fordításában szólalnak meg Molnár Éva történetei, többek közt a Kádár-korszak alatti nehézségekről, s arról, hogyan sikerült nem kis ügyeskedéssel külföldi folyóiratokat és könyveket rendelni a klub könyvtára számára

A kiállítással egy időben a tranzit.hu mutatja be Gitte Villesen – Kodolányi Sebestyén: Script for a Silent Movie (Forgatókönyv egy némafilmhez, 2006) képeslapsorozatát.