A münsteri Westfälischer Kunstverein terére (2005) és a krakkói neogótikus Collegium Novum lépcsőházára (2004) ritmikus balettek, partitúrák keretében hozott létre csoportos performanszokat, melyeknek spontán módon a nézők, látogatók is részévé váltak.
Hasonló akciókat láthattunk a művésznőtől a Krakkói Nemzeti Múzeumban és a Lodzi Művészet Múzeumában is. Számos munkája, mint például a Festés (Malowanie) vagy a Lányok (Córki) közvetlen környezetében élő személyek megfigyelésén alapszik.
Különösen bensőséges jellege volt annak a képsorozatnak, amelyen a művész lányokat sminkelt; Ewát, Monikát, Asiát, Martát a hozzájuk tartozó, személyes kozmetikumok segítségével.
A Lányok című sorozatban Wollny családja nőtagjainak történetét mesélte el. Ugyancsak az intim-sorozat részét alkotja a privát és színházi lét találkozását körüljáró Lulu című videomunka (2008), amely azt dokumentálta, hogy hogyan készül Marta Ojrzyńska lengyel színésznő, Frank Wedekind drámájának címszerepére, saját lakásán, privát terében előadva Lulu monológjait. A szoba falai közé szorulva így áll össze a mű egy sajátos monodrámává.
A Platán Galériában az Együttműködések című kiállításon az elmúlt négy év koncert- és koreográfiai projektjeiből láthatunk válogatást.