Aknay János rendkívül termékeny alkotó, párhuzamos képsorozatokban gondolkodó, képvariációkban megújuló művész. Igen következetes, színes és változatos, a tisztán elvont, az emblematikus és a figurális megjelenítés skáláján mozgó művészete két nagy témacsoport, a városképek és az angyalok vagy angyal- és emberikonok köré rendeződik és szerveződik.
A két témacsoportot jobbára Szentendre inspirálta. Az élő múzsa lakhelye, otthona, szellemi forrása ez a szentendrei színtér volt és valószínűleg lesz, bárhova is költözzön ideiglenesen, bárhol is tartózkodjon átmenetileg.
Aknay János az utóbbi jó néhány évben már csak erre a két nagy témára koncentrál. Azzal a megszorítással vagy inkább bővítéssel, hogy angyalfigurái (az absztrakt, emblematikus, vagy alakábrázoló jellegzetességeiken túl) gyakran költöznek ikon- vagy ikonszerű formákba, sőt, olykor a két szubsztancia személyes attribúciói (jel- és jegysajátosságai) finoman egymásba olvadnak.
Tudniillik ezek az angyalok, angyalikonok vagy emberbábu- és ikonféleségek titokzatos élet- és lakóterükké, otthonukká teszik a művész teremtett világának másik végpontján elhelyezkedő, szigorú fogalmazású, puritán szerkezetességű, mégis lírai hangulatú, puhán vagy feszesebben konstruktív szentendrei városrészleteit, hogy színes és megszentelt festményintarziákká, sík-konstruktív költői kulisszák néma csendtörténeteivé alakítsák azokat.
A metafizikus hangulatokat sem nélkülöző festményeinek helyszínei, lélekszínházának absztrakt és félabsztrakt angyal-ikon szereplői, megkomponált, dramatizált szimbólum-történetei – bár egyazon város szülöttei – gazdagon variálódnak önálló kép-egészekké, alakulnak szürreáliasan villódzó, önkiírásos öntörténetekké, a korán elhunyt családtagok, festők és barátok emlékműveivé.
Művészete egyszerre horizontális és vertikális irányultságú, földi és égi természetű. Vagyis témáit és motívumkészleteit tekintve vízszintes kiterjedésében jóformán csak a város határait bejáró, Szentendre szemüvegén keresztül látó, függőleges emelkedésében azonban lelki és szellemi töltésű, imaginárius éteri dimenzióiban és kozmikus idejében határtalan pályákat bejáró, tehát univerzális kiterjedésű.
Novotny Tihamér.