Eperjesi Ágnes képzőművész a művészet mindenkori kampánycsendjében ezúttal
a csoportképződés és a felelősségvállalás kényes kérdéseire reflektál. Az
ezekre adott egyéni és csoportos válaszok alkotják a társadalom
kötőszövetét, amely annyira része a mindennapjainknak, mint a levegő, amit
beszívunk.
A kiállításon látható munkák mind olyan képi és verbális
metaforákkal dolgoznak, amelyek a nézőpontok relativitására mutatnak rá.
Többféle értelmezést, választást kínálnak. Ugyanaz a dolog nemcsak
mindenki számára más és más, hanem ugyanaz az ember is képes másmilyennek
látni ugyanazt, attól függően, hogy honnan nézi, vagy mit akar látni.
Eperjesi korábbi munkáiban ez a probléma az észlelés és a befogadás
szubjektivitása köré szerveződött. Mostani kiállításán egyéni szerepek,
viselkedésminták felé tolódik el a hangsúly, amelyek összeadódva
reflektálnak a minket körülölelő közéleti valóságra. A puszta észlelés nem elég, értelmezni vagyunk kénytelenek. A kérdés az, hogy ezt önkritikusan vagy önigazoló módon tesszük-e?
A kiállításon interaktív fényinstallációk és egy, a vászon mindkét
oldaláról értelmezhető videómunka látható. A néző saját részvétele nélkül
a művek láthatatlanok maradnak, a befogadás első lépéseként a látogató
aktív közreműködése szükséges. Hogy utána mi történik, vagy történik-e
valami, az magánügy. Vagy közügy. Esetleg mindkettő egyszerre. Értelmezés
és nézőpont kérdése, a válasz és a választás Önökre van bízva.
Vajda Éva
újságíró
Ezek
2010. március 5. – március 24.
MegnyitóOpening: 2010. március 4. 18:00