Fagyott felhő és sivatagi por

A veszprémi Dubniczay-palotában a Fagyott felhő és sivatagi por című kiállításon Enzsöly Kinga és Tulisz Hajnalka műveinek dialógusának nyomán az észlelés, az értelmezés és az ábrázolás közti elcsúszások kerülnek fókuszba. A művek által nyitott köztes terekben a felfedett és az elrejtett közti feszültség, az absztrakció és a valóság találkozása, átjárhatósága és összemosódása sejlik fel – természet és mesterséges határán, az organikus és geometrikus ütköztetésével. A kiállítótér különböző motívumokkal festett barokk tereibe installált munkák egy-egy ponton természeti jelenségeket érintenek, másrészt az eltakarás, elfedés, felfedés gesztusával világítanak rá folyamatokra.

Az ellentmondásosság tartalmilag is fontos része a kiállításnak, melyre a cím is utal: a fagyott felhő képe egyszerre a légkörben lebegő apró vízcseppek és jégkristályok szilánkos halmazát és a felhő formájával a lebegő puhaságot, lágyságot és a folyamatosan változó alakot is felidézi. A száraz, karcos, mindent beterítő sivatagi por apró ásványi részecskéi a széllel több ezer kilométeren, kontinenseken vagy óceánokon keresztül repülve mindenhol jelen vannak.