Félelemnélkül

A Blinken OSA Archívum a cenzúrázatlan beszéd, az önkénnyel szembeszálló, engedély nélkül kiadott és terjesztett szamizdat szövegek egyik legnagyobb gyűjteménye a világon. Az atomfizikus és emberi jogi aktivista, Andrej Szaharov születésének századik évfordulója, a szólásszabadság legfontosabb folyóirata, az Index on Censorship alapításának ötvenedik és a magyar demokratikus ellenzék folyóirata, a Beszélő első száma megjelenésének negyvenedik évfordulója alkalmából fontosnak tartottuk, hogy egy, a Freeszfe diákjaival és oktatóival közös programsorozat keretében emlékezzünk, emlékeztessünk és felhívjuk a figyelmet a félelem nélküli beszéd jelentőségére. A Félelemnélkül című kiállítás ennek a programsorozatnak a központi eseménye.

A Közép-európai Egyetem Budapestről történő száműzése — a gondolat-, szólás- és akadémiai szabadság erőszakos elnyomása — éppúgy szerepet játszott a kiállítás létrejöttében, mint az a példaértékű kiállás, amit a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói tanúsítottak a hatalom önkényével szemben.

A kiállítás alapgondolata kapcsolódik a francia filozófus, Michel Foucault utolsó előadásaihoz, amelyek az igazsággal, az igazság kimondásával, a szubjektum és az igazság viszonyával foglalkoztak. A félelem nélküli beszédet Foucault előadásai először a politika közegében tárgyalják, ahol a félelmén túllépő megszólaló a hatalom szemébe mondja az igazságot.

A kiállítás központi témája is ez: azokat az antik, és velük párhuzamba állítva, azokat a huszadik századi kelet- és közép-európai példákat mutatjuk be, amelyek közel hozzák és érthetővé teszik azt a magatartást, amely lehetővé, sőt szükségessé teszi nyilvánosan kimondani az igazságot.

Az egyénnek először önmagával kell szembenéznie ahhoz, hogy szembenézhessen, szembeszálljon az őszinte beszédet megakadályozó hatalommal. Bár a félelem nélkül beszélő a köz, azaz mások érdekében szólal meg, ugyanakkor önbecsülése érdekében veszi ehhez a bátorságot. A világot, állítja Foucault, csak önmagunk jobbítása árán tehetjük jobbá. A magunkhoz való viszonyunk határozza meg, hogy kik vagyunk. Azért kell törekednünk az igazság megtalálására, hogy igaz emberként képesek legyünk félelem nélkül kimondani azt, aminek igazságában biztosak vagyunk. Az antikvitás görögjeit a nyilvánvaló belső tartás, meggyőző életvezetés tette hiteles igazmondóvá.

1984-ben Az igazság bátorsága (Le courage de la vérité) címmel tartotta Foucault élete utolsó előadásait a College de France-ban; ezek egyik központi témája az igazság kimondásához szükséges bátorság volt: a parrhészia Foucault szerint az igazság tudatának bátorsága a megnyilatkozóban, aki a következményekre való tekintet nélkül vállalja a meggyőződése szerint teljes igazság kimondását.

Az antik, görög-római példázatok mellett a kiállítás dokumentumainak többsége a Blinken OSA Archívum gazdag gyűjteményeiből származik. A kiállítás témájához, a félelem nélküli beszédhez igazodva, igyekeztünk minél több eredeti hanganyagot, eredeti nyelven – fordítások és összefoglalók segítségével – bemutatni.

A kiállítás hat fejezetre és egy fontos közjátékra tagolódik:

A félelem nélküli beszéd problémája, fogalma és eredete;
A félelem nélkül beszélő bátorsága;
(Intermezzo: Mi az igazság?);
Cenzúra, öncenzúra és a szamizdat;
A félelem nélküli beszéd a titkosrendőrség nézőpontjából;
A szólásszabadság, a félelem nélküli beszéd és a demokrácia feszültségekkel terhelt viszonya;
Az igazsághoz való jog.

Nem célunk a félelem nélküli beszéd romantizálása. Az a szándékunk, hogy bemutassuk a szólásszabadságban a demokráciára leselkedő súlyos veszélyeket; az összefüggést és ellentmondást a mindenkit megillető szabad véleménynyilvánítás és a demagógiának a demokráciát aláásó hatása között. Példáink között az ókor és a szovjet rendszerek mellett a jelen súlyos problémái is feltűnnek.