Fluxus és barátai

A Fluxus a 20. század egyik legelementárisabb, merev definíciókkal nem leírható mozgalma, amely a dada, a szürrealizmus, az akcióművészet és az 1960-as évek mulandó anyagokat felhasználó törekvéseinek folytatásaként egyaránt értelmezhető. A Fluxus-manifesztum olykor rebellió, máskor csupán minimalista jelhagyás, azaz életérzés kifejezése; olykor komoly filozofikus üzenettel, máskor üzenet nélkül. Akár azt is megkockáztathatjuk, hogy a Fluxus a cselekvésről szól, nem más, mint egy attitűd, egy másfajta szemléletmód, egy másik életstílus, másfajta gondolkodás: a kavargó fluxus-gondolkodás.

A Fluxus hasonló gondolkodású művészek barátságából és együttműködéséből született, és egy olyan bensőséges körré, excentrikus emberek laza szövetségévé nőtte ki magát, akik a fősodor ellenében azért jöttek össze, hogy jól érezzék magukat együtt. A barátság és az együttműködés, a szeretet-gyűlölet viszony egy szellemileg összetartó közösségben, ahogy a dadaisták és a szürrealisták körében is, kezdettől a Fluxus mozgalom, a performansz és intermédia munkák alkotóeleme volt.

A Fluxus konceptuális beállítottságában két hatás, a 20. századi művészet két meghatározó szellemi atyjának, Marcel Duchampnak és John Cage-nek az újító szelleme játszott közre. Az egománia és a művész géniuszként való dicsőítése ellenében Duchamp felfogása, miszerint az alkotói aktus két pólus – a művész és a néző – együttes hatása, éppoly megha¬tározó volt a Fluxus akciókban, mint a véletlen-elv és a precizitás. Akárcsak az a szemlélet, hogy az út célja maga az úton levés, a hétköznapok poétikájára és a matematikai precizitásra való érzékenység, mely a Zen távol-keleti filozófiáját jellemzi, valósul meg a Fluxusban az időhöz kötöttség és a meditáció sajátos felfogásával együtt: azaz egy életfelfogásban.

A gyűjtemény tárgyainak játékos csoportosítása a kiállításban arra ösztönzi a látogatókat, hogy a megismerés és az érzékelés egy új dimenzióját megtapasztalja. Az összművészeti kavalkádban bemutatkoznak a fluxus mozgalomhoz köthető happeningek, irodalmi alkotások és művészkönyvek, az eat art, a zene valamint politikai aspektusok is. A gyűjteményéből válogatott több száz munka a Fluxus széles palettáját mutatja be, a leghíresebb nemzetközi és magyar alkotók munkáin keresztül.

Maria és Walter Schnepel, Brémában élő házaspár nagy lelkesedéssel gyűjti évtizedek óta a Fluxus mozgalomhoz tartozó művészek munkáit. A kollekció nagy részét az 1960-as évektől kezdve európai, amerikai és japán művek alkotják. 2013-ban a házaspár Budapesten létrehozta a Maria és Walter Schnepel Kulturális Alapítványt. Az alapítvány feladata a gyűjtemény megőrzése, gondozása és a műalkotások nyilvános hozzáférhetővé és kutathatóvá tétele, így kikölcsönzése múzeumoknak és kiállításoknak.

A gyűjtemény több mint 40 olyan művész munkáit foglalja magában, akik a fluxus-mozgalomhoz tartoztak vagy tartoznak, illetve közel álltak vagy közel állnak ehhez a mozgalomhoz. A gyűjtemény egy része katalógusokból, szakirodalomból, művészkönyvekből és egyéb dokumentumokból áll. Lényegében valamennyi munka a fluxus mozgalom fő korszakából, az 1960 és 1990 közötti évekből származik.

Művészek: Dietrich Albrecht, Altorjay Gábor, Hans Peter Alvermann, Eric Andersen, Arman, Ay-O, Joseph Beuys, George Brecht, Marcel Broodthears, Claus Böhmler, John Cage, Guglielmo Achille Cavellini, Guiseppe Chiari, Christo, Philip Corner, Marcel Duchamp, Selmar Feldman, Robert Filliou, Jochen Gerz, Wolfgang Hainke, Richard Hamilton, Ian Hamilton Finlay, Al Hansen,Geoffrey Hendricks, Dick Higgins, Dorothy Iannone, Ray Johnson, Joe Jones, Mauricio Kagel, Allan Kaprow, Bengt af Klingtberg, Ute Klophaus, Alison Knowles, Arthur Kopcke, Milan Knížák, Takehisa Kosugi, Lakner László, Manfred Leve, Richard Lindner, Bernhard Luginbühl, George Maciunas, René Magritte, Charlotte Moormann, Boris Nieslony, Ann Noël, Jürgen O. Olbrich, Claes Oldenburg, Yoko Ono, Hans Otte, Nam June Paik, Ben Patterson, Pernecky Géza, Robert Rauschenberg, Man Ray, Willem de Ridder, Dieter Roth, Takako Saito, Thomas Schmid, Pavel Schmidt, Paul Sharis, Mieko Shiomi, Daniel Spoerri, Karlheinz Stockhausen, André Thomkins, Nathalie Thomkins, Jean Tinguely, TÓT Endre, Timm Ulrichs, Ben Vautier, Wolf Vostell, Robert Watts, Stefan Wewerka és Emmett Williams.