Keresztes Zsófia (1985) első, az acb Galériában megrendezett önálló kiállításán legfrissebb monumentális plasztikáit mutatja be a magyar közönségnek. Keresztes acb-ben rendezett kiállítása a művész a Velencei Biennálé 2022-es kiadásán való szereplését követi. A velencei Magyar Pavilonban debütáló művei a kiállítással egyidőben, február 26-ig a budapesti Ludwig Múzeum tereiben láthatóak.
Keresztes Zsófia generációjának nemzetközileg legismertebb, legtöbbet kiállító művészévé vált az utóbbi szűk egy évtizedben, amit nem csak velencei, hanem többek között a lyoni, temesvári, ljubljanai biennálén és a Vilniusban rendezett Balti Triennálén való részvételei is alátámasztanak. Keresztes 2010-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, figyelme azonban már korán a textil és papír objektek irányába terelődött.
Alkotói gyakorlatában érzékenyen kapcsolja össze az érzékiség és a virtualitás témaköreit. Keresztes Zsófia gyakran dolgozik digitális és pszichológiai referenciákkal a trash-esztétikából kinövő művei esetében. Legújabb műveinek stílusjegyei is mintha egy korokon átívelő, fiktív törzsi kultúra, a mozaikokat kedvelő szecesszió és a szürrealizmus keverékéből állnának össze.
Az acb Galériában megjelenő műcsoport egy része már szerepelt a neuchateli CAN csoportos kiállításán. Az új plasztikák minden eddiginél erősebb figurális jegyeket mutatnak: Keresztes eddigi jellemzően formátlan, androgün alakjai mostanra hangsúlyos női jegyekkel bővültek ki, mi több, az alma motívumára épülő ikonográfiájuk is narratívabb jellegű a korábbiaknál.
Keresztes óriási totemjei akár a Biblia, akár a Willendorfi Vénusz archaikus figurája felől olvasva is értelmezhetővé válnak. A szobrok látványos új kiegészítői pedig a vörös vízszintezők, amelyek kerítésként is újraértelmeződnek, miközben az egyensúlyra törekvés vágyát is megfogalmazzák. A művész és az acb Galéria együttműködése ezzel az önálló kiállítással veszi kezdetét.