Glaswege

A Glaswege szójáték. Utalás Martin Heidegger 1950-ben megjelent művészetelméleti kérdésekkel foglalkozó Holzwege (Rejtekutak) kötetére, terminusára (auf dem Holzweg sein), amely a megismerés (episztémé), befogadás (recepció) folyamatát a sűrű rengetegben kanyargó titkos csapások felfedezésével teszi hasonlatossá. Freund Éva egyteres, helyspecifikusra szabott installációja a Magyar Műhely Galéria oszlopokkal tagolt terébe vezeti be a látogatót és hívja a közel kilencven nagyméretű, domborított üvegfelületből álló töredékegyüttes bejárására.

A szilánkok egyben hordozók is – ahogy a szilikátok használata az emberi civilizáció kezdetétől napjainkig összeforrt a nyomhagyással, az információtárolással. Az üveglapok, Freund munkáira jellemző módon, külön rétegként szövegmezővel egészülnek ki (a művész automatikus írással feltöltött, lételméleti és poszthumán filozófiai ihletettségű szerzői szövegeivel). Az áttetsző töredékek lebegő halmazai a rendezés révén laza útvonalakat, random bejárásra hívó ösvényeket képeznek a térben, amelyet Herczeg Tamás által hangolt fényterv körei is befolyásolnak. Így a vetett árnyékok, illetve az atmoszférikus hangsáv (Túri Bálint Márk) is szerves részét képezik Freund Éva kompozíciójának.