Az elmúlt időszakban a művészet szerepe, helye átértelmeződött, így a Globális válságok, lokális viszonyok című kiállítás sorozattal kontextus teremtésen túl generációs alapon szerveződő csoportos kiállítás keretén belül igyekszik helyzetbe hozni a legfiatalabb regionális művész-generációt. A kiállítás két szekció mentén szerveződve vizsgálja a legújabb kortárs állásfoglalásokat, amelyek többek között a kollektív válságon keresztül újrakontextualizált személyes narratívákat, továbbá a környezetünkhöz való változatos viszonyokat állítják kutatásuk középpontjába. A kiállítással szeretnénk rávílágítani, hogy milyen fontos a tudás különböző formáinak fenntartása és megosztása, ami arra késztet minket, hogy újragondoljuk a jövőről alkotott elképzeléseinket.
LEGION: Hope (You Know) / Borsos Lőrinc feat. Lakatos Gelléri Barnabás
A Légió művészcsoport 2019-ben összeállt, változó összetételű alkotói közösség, mely a Borsos Lőrinc műtermében rendszeresen tartott kollektív rajzolás workshopokból nőtt ki magát. A spontán, egymás rajzaiba belenyúló, közös alkotások, kibogozhatatlan lelki szálak, terápiás gyakorlatok terepévé vált.
további kiállítók: Borsos János, Feles Dániel, Gerván Roland, Horváth Orsolya, Keresztesi Botond, Kovács Máté, Maloschik Márk, Spitzmüller Róbert, Stachu Szumski, Kópházi Dániel, Nagy Eszter, Nyíró Gáspár, Tremmel Márk
alkotók: Feles Dániel, Florian Pfaffenberger, Görcz Andrea, Grész Renátó, Horváth Orsolya, Janky Máté, Joey Daniel-Wall, Juhász Levente,Keresztesi Botond, Kaméleon Zsuzsi, Kópházi Dániel, Kophelyi Dániel, Kovács Gergő, Kovács Máté, Lakatos Gelléri Barnabás, Liksay Csenge Gyopár, Lődi Áron, Lőrinc Lilla, Maloschik Márk, Mátrai Erik, Michael Den Boer, Milena Valeva, Nagy Eszter, Nyírő Gáspár, Papp Gergely, Petrányi Luca, Spitzmüller Róbert, Sárközy Máté, Sol Ádám, Sólyom Attila, Stachu Szumski, Szili, Szinyova Gergő, Tremmel Márk, Tom Flannagan, Várhelyi Valentina, akik az Élőhalott a Kriptában nevű eseményen bekapcsolódtak a rajzolásba és még sokan mások.
Ulbert Ádám
Legújabb a ‘megnevezetlenek’ (unnamed) című sorozatomban megprobálok egyfajta sajátos biomorfizmussal közelíteni egy kibővített tartományú ökológiai érzékenység felé.
Egyrészről az érdekel, hogy a kortárs ökológiai gondolkodásunkat hogyan alapozták meg már a 19-20. század fordulóján megjelenő új vitalista tudományos és művészeti irányzatok. Másfelől, hogy ezek a gondolatok és vizuális világok hogyan szűrődtek át a korabeli avantgárd művészeten és művészet elméleten keresztül, például a mai kortárs tudományos fantasztikus kultúra elképzelt világaiba. Úgy gondolom, hogy a 19-20. század fordulóján bekövetkezett szellemi, technológiai, művészeti és tudományos új világ látásában már fellelhetőek azok a hangok, amelyek a világban megjelenő ‘másik’-ra többé nem egy kizárólag emberközpontú logikával próbálnak tekinteni. A korszakban megalakuló ökológiai érzékenység mint szükséges újfajta mentalitás, ami a pozitivista, mechanisztikus és eltárgyiasító világnézetekkel szemben, egyfajta kibővített élet és természet fogalmat próbált felrajzolni. Ilyen volt például Ernst Haeckel monizmus, Raoul Francé objektív-biocentrikus filozófiája, vagy akár Pjotr Kropotkin kölcsönös segítségnyújtáson alapuló anarchista természettörvény elmélete. Az foglalkoztat hogy ez a kulturális hagyomány hogyan hat tovább és formálja aktívan aktuális ökológiai érzet rendszerünket. Munkáim egyfajta jelenből vissza a jövőbe tekintést próbálnak rekonstruálni. A tudomány megnevezési és kategorizálási vágyán túl, a képzelet és majdnem fikció nem emberi narratíváinak lehetőségei érdekelnek. Ezt a tartományt egyelőre biomorf érzékenység térképének hívom. Elképzelhetjük-e hogy az elvileg nem organikus környezetünk bizonyos részei hasonlóan működnek mint a biológiai és spirituális szervezetből táplálkozó létezők ? Lehet-e a köveknek, épületeknek, gépeknek is metabolizmusa? Ha – mint ahogy többek között a vitalista gondolkodók is hitték -mindennek alapja a biosz és talán hozzá is köthető, akkor valamiféle elasztikus morfológián keresztül, a nem organikus létezőket is össze lehet-e kapcsolni szerves testekkel? A ‘biomorfiával’ tulajdonképpen egy olyan jellegű empatikus ábrázolás mód foglalkoztat, ami a biológián alapuló létfelfogás kibővített mezőjét térképezi.
Laura Pöld
Laura Pöld folyamatosan vizsgálja az alapvető emberi (és állati) szükségleteket, beleértve a közösség, a biztonság és a menedék fogalmait. A 2010-es évben kezdett el festményeket és installációkat készíteni, amelyek az otthonérzetre és a külföldön élésre utalnak. Legújabb munkáiban az anyagválasztásra és azok történelmi kontextusára összpontosít, olyan hagyományos kézimunka- és építési technikákat alkalmazva, mint a (primitív) kerámia és a hímzés, amelyek az emlékezet és a tapasztalat megőrzésének módjaiként érdeklik. Munkásságában Põld a helyérzet megteremtésével foglalkozik, anyaguk szempontjából érzékeny tárgyakat, narratív elemeket és emléktárgyakat kombinálva és egymás mellé helyezve az adott kiállítótér sajátosságai szerint. Gyakran nagyméretű konstrukciói, installációi belakják a kiállító helyet és annak kontextusát vagy beavatkoznak azokba.