Grimm 200 – Testvérmesék

Résztvevők: Csató Kata – Csató Máté, Egyed Anna – Egyed Péter, Christine Hohenbüchler – Irene Hohenbüchler, Kállai András – Kállai Henrik, Dunja Lazin – Igor Lazin, Molnár Ferenc – Rácmolnár Sándor, Roskó Bea – Roskó Gábor, Wëchter Ákos – Wächter Dénes

A Grimm testvéreket az először 1812-ben megjelent mesegyűjteményük, a Gyermek- és családi mesék tette híressé Némethonban, majd szerte a nagyvilágban. A 200 évvel ezelőtti esemény alkalmából emlékezünk e különleges testvérpárra.

„Viszontagságban, nélkülözésben és felkarolásban, számkivettetésben és befogadásban, sorsdöntő szellemi találkozásokban és tudományos elismerésekben bővelkedő, korai elhalálozások sorától beárnyékolt életút volt a Grimm-fivéreké – Jacob nemcsak Wilhelmet élte túl, de másik három öccsét, Carlt, Ferdinandot és Ludwigot, meg húgukat, Charlottét is, Wilhelm négy gyermekéből egy, Charlotte hat gyermekéből pedig kettő még csecsemőként meghalt; ám mindenestül páratlan volt ez a kettős pálya a maga ikercsillag tündöklésében, mert nehéz volna hamarjában, és nem csupán a német filológia területéről, még egy olyan testvérpárt találnunk, akik élete és tudományos munkássága egyaránt ilyen szorosan összefonódott.” (Jakob és Wilhelm Grimm: Német mondák, Kalligram Kiadó, Pozsony 2009, A fordítók – Adamik Lajos és Márton László – utószava a könyvhöz 647. o.)

Fél évszázadon átívelő pályájukon a mesék és mondák gyűjteménye mellett a Német szótár lett legnagyobb, halálukon is messze túlmutató közös kezdeményezésük: a fivérek eredetileg hétkötetesre tervezik, de csak 1961-ben zárult le a 33. kötetével. Jacob emellett megírja a Német nyelvtant, amely a germán nyelvek történeti grammatikája és az indo-európai nyelvek összehasonlító tanulmányozásának alapműve, Wilhelm pedig a Német hősi mondák átfogó monográfiáját. Az indo-európai nyelvcsalád rokoni viszonyait kutatva kelta, latin, szláv és balti tanulmányokat folytatnak. Jacob 1848-ban képviselőként vesz részt az első szabadon választott német parlament munkájában. Az alapvető jogokhoz fűzött kiegészítése a két fivér politikai-szellemi hitvallásának tömör foglalata: „a német nép szabad emberek népe, és a német föld nem tűr meg szolgaságot. A leigázott idegeneket, akik rajta időznek, felszabadítja”.

„Wilhelm úgy vallott, hogy „elmeél és tudományosság tekintetében mindenkor, mindig maga fölé helyezte” fivérét, Jacob pedig arról emlékezett meg, hogy Wilhelm „minden hozzájárulását pontosan körülhatárolta és kifejtette”, s valahányszor közösen végeztek valamit, öccse a „szelíd, tetszetős ábrázolás” dolgában mindannyiszor legyőzte. Öt évtizednyi munkásságuk alapján ma a német ókortudomány, a germán nyelvtudomány és a német filológia alapítóiként tartjuk számon a Grimm-testvéreket.” (uo. 648.o.) Kiállításunkon a Grimm fivérek munkássága előtt tisztelegve, a testvéri szeretet jegyében művésztestvérek vesznek részt. Műfaji megkötés nem volt, tartalmi is csupán annyi, hogy a Grimm mesék közül olyat kellett készülő munkájukhoz felhasználni, amelyek testvérekről szólnak.

A feldolgozott mesék: Hat hattyú, Széttáncolt cipellők, Jánoska és Margitka, Tizenkét fivér, A négy nagy tudományú fivér, Három fivér, Egyszemke, Kétszemke és Háromszemke