Az alkotásnak nevezett tevékenységben a heterogenitás a természetes közegem, és ez az, amellyel dolgozom, osztva azt az álláspontot, miszerint egy művésznek önmagához képest is szabadnak kell lennie, önmagától is állandóan meg kell szabadulnia, nem csak a pillanatnyi trendek követésétől. A két felfogás és következményei között, hogy a művésznek mindig magát kell érvényesíteni vagy időről-időre magától is függetlennek kell lennie, jelentős a különbség.
A művészetről alkotott felfogásom a forma jelentőségét nem vitatja, sőt messzemenően tudomásul veszi, használja, érvényesíti azt, ugyanakkor ez nem tévesztendő össze azzal a formához fűződő, azt ájultan tisztelő, de kiüresedett viszonnyal, amit formalizmusnak nevezhetünk. Amennyiben a formát helyre kell utasítani, helyre utasítjuk: Helyedre!
Igénylem a távolságtartó attitűdöt, a szubjektivitást mellőző viszonyt, amivel a világot szemlélni kívánom.
Miközben nézem a művészet folyamatait, nincs bennem sem az utókor önelégültsége, sem rezignáltság vagy sajnálat. Azt sem hiszem, hogy a jelen kevésbé lenne vak és korlátolt, mint a jelenből vizsgált és értékelt előző évszázadok.
De ne gondolja senki azt sem, hogy a merevség, a korlátoltság és a kisszerűség feltétlen kor- vagy rendszerfüggő és csak kívülről jöhet, mert félrevezeti magát. Ezekkel rendre belül is meg kell küzdenünk.
Az ember – ez a kisszerűségeivel ismert entitás – kiállítást rendez, fogadkozik, történelmet ír. Egy talicskára való kerti-trágya, ahogy az író mondja. De a talicskára való kerti-trágya erkölcsi magasságokba emelkedik, önzetlen, együtt-érző és áldozatot is képes hozni.
Fogadkozik. Szívre tett kéz és naplemente. Kicsit romantikus szeretne lenni, de már a cinizmus és a kiábrándultság után. Józanul tudja, sehol nincs hely, ahol kolbászból lenne számára a kerítés. Az itt élned, halnod kell érvényessége univerzálissá vált, már az egész glóbuszra vonatkozik. Ha mindennek ellenére nem tudná mégis fölemelni a fejét, mindenét átjárná a keserűség. Mit mondhatnék.
Zörög felettem az ég. Repülőgép megy át, benne, keresztül, ide, oda rajta. A pilóta figyel. Tudja mi a feladata, kötelessége, teendője, munkája, beosztása, és minden erőlködés nélkül teljesíti feladatát, kötelességét, teendőjét, munkáját, beosztását.
Jó pilóta. Kiváló, remek, nagyszerű, ideális, szuper, kitűnő, kifogástalan, pompás pilóta. Még humora is van. De hisz ő is csak ember.
Gerber Pál