Breuer Marcell világhírű építész, a 20. századi modern építészet meghatározó alakja, akit sokszor amerikai vagy olykor német származású építészként emlegetnek.
Holott Breuer 1902. május 21-én Magyarországon, Pécsen született és nevelkedett. Húszéves sem volt, amikor szülővárosát elhagyva megkezdte tanulmányait a Bauhausban. A század első évtizedeiben bútortervezőként szerzett nevet magának, majd miután 1937-ben az Egyesült Államokba emigrált, építészként vált ismerté. De kapcsolatát a szülővárosával egészen haláláig megőrizte.
A kiállítás ezeket a kettőségeket villantja fel: a bútortervező és brutalista építész stílusjegyei, a világpolgár és Magyarország kapcsolatát. Valamint kísérletet tesz a hiány pótlására, annak a felismerésére, hogy Marcel Breuer a világhírű építész haláláig megtartotta Magyarországhoz és szülővárosához való kötődését, tartotta a kapcsolatot személyes barátaival és várossal, amely egy múzeum tervezésére kérte fel. Erre sajnos betegsége miatt már nem kerülhetett sor.
A kiállításon Breuer legismertebb épületeinek makettjein, tervrajzain és fotódokumentumain kívül az Iparművészeti Múzeum, a Janus Pannonius Múzeum, a Smithsonian American Art Museum archívumából, a Syracuse University Breuer-archívumából, illetve magángyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak, dokumentumok és bútordarabok is láthatók.
A bútorok közül olyan ikonikus modellek is helyet kapnak a teremben, mint a Vaszilij-szék vagy a Breuer new york-i irodájának egykori berendezéséhez tartozó, 1954-es gránit íróasztal, az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményének egyik kulcsdarabja.
Az életének fontosabb állomásait és műveinek kronológiáját felvonultató anyag különlegessége, hogy a korabeli sajtóanyagok segítségével a családtörténet fennmaradt dokumentumait is bemutatja, illetve felidézi annak a több mint harminc éven zajló levélváltásnak néhány emlékezetes momentumát, amelyet Breuer pályatársával, Major Mátéval folytatott.
A Janus Pannonius Múzeum birtokában található családi levelezése által családi -, magán és szakmai életébe is bepillanthatunk.
A kiállítás annak a szellemi örökségnek is a nyomába ered, amelyet a mester életműve a pécsi építészek, építészhallgatók munkáiban, Pécs arculatán hagyott.