A kiállítás összes darabjára jellemző, hogy (idézett és kitalált) slágerszövegeket társít önálló jelentéssel is bíró hangokhoz, képekhez, terekhez. Az installációkban megjelenő képek és terek játéka viszont, nemcsak plasztikai színezékként vesz részt a jelentésalkotásban, hanem a David Bowie, John Cage vagy R.E.M.-től idézett szöveg-töredékek radikálisan új értelmezésére ösztönzi a befogadót. Végtére is – mint az a kiállításból többek közt kiderül – nem mindegy, hogy egy professzionális hangstúdióban vagy egy kísérleti egér ketrecében „veszítjük el hitünket”.
Szacsva y Pál
