In Vitro

Tarr Hajnalka (1977) In Vitro c. kiállításán szereplő, legújabb üvegmozaikjai az elmúlt három év felvetéseit foglalják össze.

Tarr a fotó alapú képi és önreprezentáció lehetőségeit körüljáró fotószövésektől jutott el a szintén fotó alapú, repetitív, mozaikos képstruktúrákig. A kiállított művek központi motívuma a művész saját maga, tárgyai és alkotásai, amelyeket lebontva és új rendbe szervezve, ismétlés által nagyít geometrikus kompozíciókká.

A kiállítás címe arra a biológiából ismert eljárásra utal, amikor a vizsgálati folyamat az élő szervezeten kívül, „üvegben” zajlik le, hasonlóan Tarr vizuális gondolatkísérleteihez, amelyeket üvegmozaikok formájában valósít meg.

Tarr az elemekre bontás, a dekonstrukció által a fotó médiumának dokumentarista jellege, valamint a képfragmentumokból felépülő új vizuális minőségek közötti feszültségre épít.

Az akár több száz, kézzel vágott üvegmozaikból álló, idő- és munkaigényes alkotások jól illeszkednek Tarr gyakran repetitív, az alkotás folyamatát is érzékletesen megragadó, aprólékos technikai megoldásainak sorába.