Joe Joe ellen

Németh Hajnal kiállítása egy több elemből álló installáció, mely idézetekre épül: idézet egy katonai síremlékről; két közismert dal (Imagine, Paint it black) szövegének – egymással szembe állított – prózai idézete; egy filmtrilógia (Warhol – Morrissey: Trilogy) címének és bevezetőjének bizarr megidézése. A munka ugyan a kontrasztokra épít, fókuszában mégis az ellentétes, de kiüresedett frázisok azonossága áll.

Németh Hajnal legutóbbi munkái olyan összetett installációk, melyek egymás mellé rendelve tárgyakat, szövegeket, hangokat, egy adott tér kontextusában – mint idézőjelben – válnak értelmezhetővé. A „talált” tárgyak (összetört gépjármű, üres gitártok, laboratóriumi egérketrec) néhány dalszövegből idézett mondat vagy egy hang-környezet által egyfajta transzformáción mennek keresztül: puszta létezésükön túl – mely önmagában is jelentéssel bír – újabb jelentésekkel töltődnek fel.

A hang, mint formai közvetítő elem fontos szerepet kap az utóbbi évek munkáiban, de ezen a szinten túl is, mint téma jelenik meg sok esetben: a zene; a zaj mint, zene; a zeneipar mint illúziógyár; az idézett dalszöveg, mint általános érvényű kijelentés.

Fotói és videói – az installációkhoz tartalmi tekintetben kapcsolódva – funkcionális terekben (hangstúdió, színpad, műterem) végrehajtott performatív események dokumentumai. Ezek az események egy vagy több személy bevonásával zajlanak, felkérve őket egy zenei darab előadására vagy egy feladat végrehajtására.