Kés konyhaszekrénnyel eladó

Bukta Imre Mezőszemerére való visszaköltözése óta festményeinek témájaként ez, a hazai társadalom peremvidékét megjelenítő község áll. Művein a szociális helyzetjelentésen felülemelkedve az emberi élet különböző tapasztalatait és egyfajta boszorkányos, titokzatos, magába záródó világot mutat meg nézőinek.

Ábrázolásmódja a látvány festői újragondolásán alapul, ezáltal plusz tartalommal telíti a mindennapokból vett jeleneteket: a hétköznapok kellékei felismerhetők, de olyan furcsa, szürreális, gyakran beazonosíthatatlan, jelenésszerű, nem valóságos motívumokat használ, amelyek vagy színfoltként, buborékként vagy ismétlődő apró mintázatként jelennek meg.

Ennek is köszönhető, hogy Bukta Imre a peremvidék falusi létét megidéző festményei nem lettek kizárólagosan a társadalmi érzékenyítés eszközei, mivel nem mondanak értékítéletet és nem moralizálnak. A vidéki lét nála nem jó vagy rossz, nem unalmas, szenvedésekkel teli vagy idilli, hanem egyszerűen az, ami: egy életforma, amelyet napjainkban is sokan napi rutinként élnek meg.

Bukta Imre művészetében ezzel a hozzáállással kerülte el a falusi élet átromantizált, idealizált megjelenítését. Ábrázolásain jól megfér egymás mellett a szemét, a rendetlenség, az ápolatlan utcakép és a gondosan ápolt falusi ház, valamint a falusi élet közösségi tereinek szépségre törekvő, mégis giccses eklektikussága. A most kiállított legújabb festményeinek témái továbbgördültek új területre, ám bármit is ábrázolnak a művei, mindig az emberről szólnak.

Cserhalmi Luca