„Tank egy talapzaton. Füst száll fel a motorból. Egy szovjet harckocsit – a Joszif Sztálinról elnevezett IS-3-ast – oroszbarát szeparatisták egy csoportja a kelet-ukrajnai Konsztantyinovkában újra használatba vette. A tankot levezették egy második világháborús emlékmű talapzatáról, és egyenesen háborúba indultak vele. Egy helyi polgárőr így számolt be az esetről: »a tankkal megtámadtak egy ellenőrzőpontot Uljanovkában, a Krasznoarmejszki járásban, aminek következtében ukrán részről hárman meghaltak és hárman megsebesültek, a mi oldalunkat nem érte veszteség«.
Azt gondolhatnánk, hogy miután egy harckocsi emlékművé válik, aktív történelmi szerepe is megszűnik. De ez a talapzat csak ideiglenes tárolóként szolgált, ahonnan a tankot közvetlenül harcba lehetett vezetni. Úgy tűnik, a múzeumba – vagy akár magába a történelembe – vezető út nem egyirányú.” – írja Hito Steyerl 2016-ban az e-flux journalban megjelent esszéjében, melyben egyebek mellett a múzeumok és más művészeti intézmények szerepét vizsgálja egy olyan korban, amit a világméretű polgárháború, a növekvő egyenlőtlenségek és a digitális technológia határoznak meg. „Az elrabolt tank példája a történelem inváziója a hiperkortárson.” – írja ugyanitt.
A Trafó Galériában látható Küldetés teljesítve: Belanciege című mű a történelem hasonló „invázióira” és azok ciklikus voltára mutat rá, és olyan példákat emel ki, melyek a berlini fal leomlását követő gazdasági és politikai átrendeződések folyamatait fel- és kihasználva; trendelemzésekkel, adathalászattal, mesterséges intelligenciával, és célzott hirdetésekkel felfegyverkezve veszik célba hiperkortárs világunkat.
A videó-installáció Giorgi Gago Gagoshidze, Hito Steyerl és Miloš Trakilović közös alkotása, amely 2019-ben az n.b.k. – Neuer Berliner Kunstvereinben bemutatott közös performansz-előadásukon alapul. Az előadás – szinte napra pontosan 30 évvel a berlini fal leomlása után – az 1989 utáni átalakulásokra, a volt szovjet területek politikai átrendeződéseire, a kultúra és a populizmus közötti összefüggésekre reflektált, valamint tágabb összefüggéseiben vizsgálta a volt keleti blokk „privatizációja” során kialakuló oligarcha-kapitalista kultúra mechanizmusait.
A politikáról, a kultúráról és a populizmusról szóló reflexiók középpontjában a Balenciaga luxusmárka áll, melyen keresztül a divat, a trendek, a közösségi média és olyan politikai folyamatok közötti összefüggések bomlanak ki, mint az alt-right mozgalmak sikere, a Donald Trump győzelmét is lehetővé tevő amerikai elnökválasztások manipulálása, vagy a populista és neoliberális politika térnyerése a volt keleti blokk országaiban.
Szalai Borbála