A dél-afrikai származású William Kentridge napjaink legismertebb kortárs művészei közé tartozik: animációs filmjei, installációi, rajzai sajátos nyelven érintenek kényes társadalmi-politikai kérdéseket és traumákat. A Lágyabban játszd a táncot a művész összegző igényű, monumentális alkotása: a videóinstalláció embersziluettek véget nem érő vonulását ábrázolja egy sivár tájban.
Az andalító zenére táncoló árnyalakok az antik reliefek motívumfűzésével, a diadalmeneteket ábrázoló fametszetek ikonográfiájával és a danse macabre hagyományával is asszociálhatók, ugyanakkor a festészet- és filozófiatörténet (Platón és idősebb Plinius) régi toposzát, a vetett árnyékot is új kontextusba helyezik. A mű címe Paul Celan Halálfúgájának egyik sorát idézi („lágyabban játszd a halált”), és ezáltal traumatikus tartalmakkal telítődik, a pusztulás, a száműzetés, a folytonos vándorlás, az egzisztenciális szorongás minden korszakban másképp aktuális tapasztalatát előhívva.
A Lágyabban játszd a táncot című installációt Kentridge nagy sikerrel mutatta be a világ különböző pontjain, elsőként az amszterdami Eye Filmmuseumban és a Bad Rohenfelde-i Lichtsicht Biennálén 2015-ben. A művész 2011-ben szerepelt már Budapesten: I am not me, the horse is not mine (2008) című, Nyikolaj Vasziljevics Gogol Orr című novelláját feldolgozó videóinstallációja jelentős érdeklődést váltott ki a Szépművészeti Múzeumban.