Lélek a múltban

Ghyczy művészetének középpontja mindig az ember, az érzékelés és testábrázolás közötti kapcsolat. Felnagyított testrészletek, hétköznapi gesztusok jelennek meg képein. Festésmódja expresszív, a különös raszterszerű felületeken a tér különböző dimenzióival játszik, s ebbe helyezi alakjait.

Legújabb sorozatára is a képfelület széttörése, a különböző térrétegek egymásra helyezése, egyfajta sugárzó transzparencia jellemző. Az ugró vagy a repülő alak egy furcsa, kockákból összerakott üres térben lebeg, a ránk néző arc nem más, mint a megépített arc, az ismétlés izgalmas kombinációja.

Ghyczy festményeinek alapjául leggyakrabban saját maga által készített fotókat használ fel. Barátok kerülnek szokatlan, első látásra meghatározhatatlan terekbe. Arcuk, testük a festő játékszerévé válik, és az egyébként is szuggesztív tekintet gyakran többszörös ismétlésben néz ránk.

A formák elsöprő lendülete azonban minden esetben teret hagy az elmélyedésnek is, az arcok és testek csöndes érzelmeket, nagyon is emberi gesztusokat közvetítenek – Ghyczy festményei pontos ábrázolásai a mai kor emberének.

A kiállítást egy videó munka kíséri, amin a képek megfestésének egymást követő fázisait rögzítette a művész.