Az új gyűjteményi kiállításra ezúttal elsősorban az 1989 után keletkezett, illetve szerzett műtárgyakból válogattunk. A Peter és Irene Ludwig-féle adomány alapjain mára egy több mint félezer kiemelkedő darabot számláló, értékes és strukturált, a poszt-szocialista térség egyéni jegyeit hordozó nemzetközi gyűjtemény épült fel. A mostani válogatásban többek között olyan fogalmakat és jelenségeket vizsgálunk, mint a rendszerváltás, a történelem, az utópiák, az utca, a test vagy a tér – mindezt mintegy 80 frappáns és elgondolkodtató műalkotáson keresztül. A kiállításhoz kapcsolódó kamarakiállítás a múzeum alapításának történetét dolgozza fel, műtárgyak, korabeli dokumentumok és fotók segítségével.
A budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alapítóit, az aacheni Peter és Irene Ludwigot joggal sorolják a második világháború utáni időszak legjelentősebb és legbefolyásosabb műgyűjtői közé. Az általuk vásárolt művek nagyobb hányadát közgyűjtemények részére adták át; adományaikkal, letétjeikkel és alapítványaikkal intézményeket fejlesztettek, új múzeumokat hívtak életre, s fontos közvetítő szerepet töltöttek be az Egyesült Államok és Európa, valamint „Nyugat” és „Kelet” között. A Ludwig nevet világszerte több mint tíz múzeum viseli (Aachen, Köln, Bécs, Koblenz, Oberhausen, Szentpétervár stb.); ezek egyike az 1989-ben, közvetlenül a rendszerváltás előtt alapított budapesti Ludwig Múzeum.
Peter Ludwig 1983-ban járt először Budapesten, amikor a Műcsarnokban Egyetemes művészet 1960 után címmel reprezentatív, nagy feltűnést keltő kiállítás nyílt a Museum moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien anyagából. 1987 februárjában Peter Ludwig ismét Budapestre érkezett, egy új múzeum létrehozásának szándékával. A minisztérium a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját, Bereczky Lorándot bízta meg a tárgyalásokkal, amelyek eredményeként 1987. október 16-án Válogatás a Ludwig gyűjtemény modern művészeti anyagából címmel újabb kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában. 1988 márciusában létrejött a Magyarországi Ludwig-Alapítvány, majd 1989 februárjában kiállítás nyílt magyar művészek munkáiból Mai magyar képzőművészet címmel az aacheni Neue Galerie – Sammlung Ludwigban.
Az aacheni magyar kiállítás megnyitását követően, 1989. március 21-én került sor Budapesten a magyarországi Ludwig Múzeum megalapításáról szóló szerződés ünnepélyes aláírására. A megállapodás aláírói német részről a Ludwig házaspár és az aacheni Ludwig Stiftung, a magyar fél képviseletében pedig a Művelődési Minisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Galéria voltak. A szerződés kimondta, hogy Budapesten új modern művészeti múzeum létesül (Magyarországi Ludwig Múzeum – Nemzetközi modern művészeti gyűjtemény), melynek alapja a Ludwig házaspár által Magyarországnak adományozott hetven képzőművészeti alkotás, valamint a később letétbe helyezett 95 műtárgy.
A Ludwig Múzeum első állandó kiállítása a Nemzeti Galéria rendezésében 1991. június 4-én nyílt meg a Budavári Palota ’A’ Épületében, Kortárs képzőművészet – Válogatás a Ludwig Múzeum, Budapest és a Magyar Nemzeti Galéria anyagából címmel. A múzeum nemzetközi kuratóriuma 1992-ben Néray Katalint kérte fel a múzeum vezetésére, aki 2007-ig állt az intézmény élén. A múzeum 1993-96 között a Magyar Nemzeti Galéria szakmúzeumaként működött, majd 1996-ban a Kortárs Művészeti Múzeum megalapításával új feladatkört, valamint teljes önállóságot kapott. 2005-ben költözött át jelenlegi helyére, a Művészetek Palotájába.
A kiállításon a következő művészektől láthatók alkotások:
BAK Imre, BENCZÚR Emese, BERHIDI Mária, BIK VAN DER POL, BIRKÁS Ákos, BLUE NOSES, CHILF Mária, CSÁKÁNY István, CSÖRGŐ Attila, Marta DESKUR, EIKE, EL-HASSAN Róza, EPERJESI Ágnes, FORGÁCS Péter, GERHES Gábor, Sighard GILLE, Teodor GRAUR, GYENIS Tibor, HAJAS Tibor, HAJDÚ Kinga, HALÁSZ Károly, HECKER Péter, IMRE Mariann, IRWIN, Zuzanna JANIN, Piotr JAROS, JOVÁNOVICS György, KOMORÓCZKY Tamás, LAKNER László, LOVAS Ilona, Ana LUPAŞ, David MALJKOVIĆ, MAURER Dóra, MEGYIK János, Antoni MUNTADAS, Ciprian MUREŞAN, NEMES Csaba, Roman ONDÁK, PAUER Gyula, Dan PERJOVSCHI, PERNECZKY Géza, PINCZEHELYI Sándor, Sigmar POLKE, Dmitrij PRIGOV, SOCIÉTÉ RÉALISTE, ST.AUBY Tamás, Mladen STILINOVIĆ, SUGÁR János, SZABÓ Ágnes, SZABÓ Dezső, SZACSVA Y Pál, TEHNICA SCHWEIZ, Jaan TOOMIK, TÓT Endre, Josip VANIŠTA, Mona VĂTĂMANU– Florin TUDOR, VESZELY Beáta, WALICZKY Tamás, Artur ŻMIJEWSKI. valamint Jirí DAVID, NÁDLER István, TÓT Endre és Nedko SOLAKOV