Fabricius Anna fotográfus témaválasztásaiban visszatérő motívumként jelennek meg a női szerepek, tevékenységek, attribútumok vizsgálatai. Az elmúlt két évben tett ázsiai utazásai során érdeklődése a fiatalok gyors stílus- és öltözékváltásain, a fogyasztási cikkek cseréin keresztül megfigyelhető öndefiníciója, újfajta identitáskeresése felé fordult. A Mandarin nő című kiállítás darabjai elsősorban Sanghajban, a kínai divatfővárosban készültek. Sorozata fókuszában ruhák, kiegészítők, viseletek és stílusok állnak, mégsem divatfotókat láthatunk. Munkái megkomponáltak, Fabricius mégsem a szigorúan vett „staged” (megrendezett) fotó eszköztárával dolgozik, hiszen a kvázi megrendezettségben mindig nagy teret hagy a véletlenek, az esetlegességek játékának.
Jelen kiállításon a fotó műtárgyként való megjelenítésének sokféleségével találkozhatunk. A fotótapéta – mely a privát használatok esetén lakásbelsőkben idézi meg a természetes tájat, hegyeket-völgyeket, vagy épp a tengerparti pálmafákat – most egy elegáns buli pillanatképét tárja elénk. A kosztümös, mobiltelefonjával bíbelődő mandarin nő központi helyet foglal el a képen, míg a háttérben egy dán DJ teszi fel a zenei lemezeket. A kiragadott és megörökített pillanattal szemben, a tapétára installált keretezett fotókon megrendezettséggel találkozunk.
Az egyes női archetípusok bemutatásként is értelmezhető, beállított jelenetekben szereplő lányok Fabricius korábbi, Háztartási anyatigris című sorozatának folytatásaként is felfoghatók. Korábbi sorozataira utal vissza a Kínai piac meghódítja Európát című videómunka is, melyben önmagát állítja középpontba referenciaként. A magas, szőke nő úgy jelenik meg a téren, mint egy új, eddig nem látott épület. A helyiek felfigyelnek az „Európát képviselő” jelenségre. A másolási szándék titkolása nélkül eleinte távolságtartóan, majd egyre közvetlenebbül és alaposabban vizsgálják a jelenséget, mígnem a magasság elérésével meg is haladják az eredeti célt.
A kiállítás harmadik fontosabb eleme a fotó-zine, mely a divatszakmákban lookbooknak (divatkatalógusnak) nevezett füzet formáját idézi. Az egy tervezőtől, vagy divatháztól származó kollekciókat bemutató lookbookokkal szemben itt többnyire hétköznapi használatokat láthatunk. Az identitásukat tesztelő, extravagánsabbnál extravagánsabb ruhákat és kiegészítőket hordó fiatalok, a pihenőidejüket töltő divatmodellek mellett városi életképekkel, utcaképekkel és Tajvanon készült tusrajzokkal is találkozhatunk.
Fabricius Anna távolságtartó, mégis nagyon személyes képei betekintést engednek a Távol-Kelet gyorsan változó, formálódó divat-, és stílusirányzatainak világába. Az öltözékeken keresztül megjelenített identitás-alakítások, szerepvállalások lehetőségei viszonyrendszerek, kapcsolódások bonyolult hálózatát rajzolják ki.
Gellér Judit