Méhkasba teszem a kezem

Horváth Gideon önálló kiállításában tovább folytatja megkezdett kutatását az ökológiai válsággal kapcsolatban. A művész saját válasza a különféle apokaliptikus narratívákra vonatkozóan az itt és mostra való koncentrációra irányul és amellett érvel, hogy ahhoz, hogy szembenézzünk a klímakatasztrófa nyomasztó jelenlétével, újra kell tanulnunk (unlearning) milyen is a viszonyunk a környezetünkhöz. Horváth Gideon munkái erről az újratanulásról, az eddigi tudásunk átrendszerezéséről szólnak, amin keresztül újfajta, érzelmi kapcsolódási pontokat kíván kialakítani a körülöttünk lévő világ befogadásával kapcsolatban.