Catherine Biocca munkáiban – az ipari filctollal viaszolt szövetre készített rajzoktól kezdve a számítógépes animációkon keresztül, a szalagból és PVC-ből készült, hungarocellre rajzolt, lézerrel készített, teret betöltő installációkig – különböző dimenziók szintjeit ötvözi, megfordítva és felcserélve a különböző médiumokat, hogy egy ismeretlen valóságot hozzon létre.
Az eredmény két- és háromdimenziós elemek keveréke, amelyek az elmozdulással és a kultúrtörténetünk során kialakult emberi brutalitással foglalkoznak, karikatúraszerű képekkel és sci-fi részletekkel rétegezve.
A feldolgozatlan és nyers formát kihasználva az élet egy meglehetősen erőszakos – és mégis roppant szórakoztató – oldalának megkérdőjelezésére, a művészetet olyan eszközként értelmezi, amely az élet ürességét és értelmetlenségét, mint annak egyetlen valódi értelmét tárja fel.