Mindent a békéről

A béke törékeny állapot, a lojalitás, a bizalom, a tisztelet, a szabadság és a nyitottság értékein alapul. Mégis – korszakokon át újra és újra – alakítani, megújítani és formálni kell, hogy ne veszítsük el. A populista propaganda és a párbeszéd hiánya nyomatékosítja a félelem jelenlétét, igy mindig közel a viszály. A békével kapcsolatban uralkodik a hit, hogy bárhol és bármikor elérhető, ha szükségünk van rá. Ám mivel napról-napra mindjobban eltűnik, sürgősen szükség lenne utópikus ellenjavaslatokra.

A béke olyan társadalmi konstrukció, amely mind a társadalomra, a gazdaságra, mind a mindennapi életre rendkívüli hatással van, mind hiányával, mind jelenlétével. A béke elbukik, ha az utópia gyengül, utópikus gondolatok nélkül nem tud érvényesülni. Személyes és társadalmi gyakorlatok, fiktiv és valós történetek egyszerre jelennek meg a témára vonatkozóan a kiállitó művészek munkáiban.

Tolsztoj nagyregénye, a Háború és béke Michael Koch absztrakt plasztikai művének kiindulópontja, a női- és férfiszerepek különbözőségét felidézve. Egyéni rituálét valósit meg Esther Strauss, hogy gyászát enyhítse, s mindezt fotókkal és verssel érzékelteti. Hubert Hasler Happy End (3) címmel tárgyfotót idéző konkrétsággal jelenít meg feldarabolt disznófejeket, korábban a kereszténység papság – köztük Luther – luxusételének tekintett disznóhús és az iszlám szerint tabunak számító étel mai potenciálját is felidézve: a túlzott húsfogyasztás, a húsipar és munkások kihasználása mellett egy lipcsei történetet is, amelynek során iszlámellenes szélsőségesek véres disznófejeket karóra tüzve próbálták egy mecset épitőit elrettenteni.

Franz Wassermann Csók c. videója az egyéni érzésekből következő társadalmi szerepekkel szembesít, J. Nagy András fotó pedig a nyilvános terek kényszerű egyéni célú felhasználása által mutat marginális létet folytatók biztonságkeresésére. Az egyéni hang fontosságára fókuszál Ágnes Hamvas műve. Nyelv és autonómia kapcsolatára Szegedi Varga Zsuzsanna munkája, kisajátított hangokat használva, K. Horváth Zsolt Maszk és önéletrajz c. előadásának kapcsán.

Várnai Péter Őzriasztó c. installációja egy japán találmányon alapul, melynek célja a vadállatok távol tartása a termőföldektől. Ám munkájának elemei – kordon, hangszóró, víz, hangok – társadalmi csoportok önállóságra törekvését, az igy kialakuló folyamatok változó és törékeny természetét, folyamatos ismétlődését is megidézik.

Nemes Csaba A 21. század új embere c. festménye – a gyermek Jézust vállán hordozó Szent Kristóf alakját felidézve – a kereszténység alapvető elvárásaira utal, s egyúttal a retorikájában keresztény, ám a tevékenységével mindezt megtagadó apparátus kliséit teszi kérdésessé egy szeretteit magára nem hagyó menekülő portréja által.

A Burn Your Home aktivista csoport müködésére irányítja a figyelmet Ágnes Várnai munkája, akik algoritmusok bojkottálásával, GPS-rendszert megtámadva és köztéri gerilla-események szervezésével szándékozzák visszahozni életünkbe a bizonytalanságot. Tapasztalatuk szerint ugyanis a fejlett technológia a biztonság mesterséges burkát hozta létre az emberiség körül, míg a hibák emberibbé tesznek, sőt összekötnek minket.