MMXX // archívum // időkapszula

Az FKSE 2020/MMXX éves kiállításának kiindulópontja egy könyv és egy kérdés. A könyv a Nem kacsák vagyunk egy tavon, hanem hajók a tengeren. Független művészeti helyek Budapesten 1989-2009, amely egyfajta áttekintést és metszetet ad a rendszerváltás utáni független művészeti tér első 20 évéről. A kacsáskönyv most tíz éves. Az elmúlt tíz évben a szcéna formálódása hasonlóképpen kiszámíthatatlan volt, mint a rendszerváltást követő húszban – törékenysége és sérülékenysége pedig sokkal nyilvánvalóbb. Kérdés, hogy kísérletet tehetünk-e az elmúlt tíz év áttekintésére? Lehetséges-e egyben látni ezt a tíz évet? És releváns-e az FKSE nézőpontjából, akár szubjektíven reflektálni rá? Egyáltalán: gondolhatunk-e az elmúlt tíz évről „valamit” közösen? És kik azok a mi?

A közös gondolkodás legfontosabb része: egy szubjektív archívum. Az archívumképzésben bárki részt vehetett az FKSE junior és senior tagok közül. Ennek építése március elején indult, majd a járványügyi helyzet miatt pihentek a közös gondolatok, és várták, ahogy mindannyian, hogy mi lesz a sorsuk. Kihullanak vagy mégiscsak a közös gondolkodás részévé válhatnak. Az archívum művekből, szövegekből, helyekből, motivációkból és tapasztalatokból áll: olyan gondolatokat integrál, amelyeket az FKSE tagok fontosnak, tanulságosnak, kritikusnak, jellemzőnek, inspirálónak, gondolkodásra és alkotásra késztetőnek tekintettek az elmúlt tíz évben. Ezek a művek, helyek, szövegek és gondolatok adják az MMXX időkapszula kiindulópontját is. Ez az archívum és az időkapszula adják a kiállítás gerincét. Létrehozásába újabb partnerek és alkotók léptek be.

A kiállítás eredeti elképzelése és a gyakorlati megvalósítás egycsapásra váltott tempót és léptéket a tavaszi karantén és a nyári karantén-hangulat hatására. Az egyetlen, ami biztos volt, hogy a hétköznapokat mélyen alakította a megváltozott élet. Mindezek ellenére szükség van éves kiállításra. A folytatáshoz az archívum és az időkapszula is megfelelő kifejezési formának tűnt.

Maradt tehát a közösség, és maradt a műfaj. Nagyjából ötven résztvevő és egy kapszula. És persze továbbra is a kérdések: jelenthet-e egy szubjektív archívum közös alapot és keretet az együtt gondolkodásra? Hogyan változtatja meg a munkát a résztvevőkkel kialakított intenzív, személyes és diszkurzív kapcsolat – az eredetileg tervezett workshopok, beszélgetések, viták és olvasószemináriumok – teljes hiánya? Pótolhatja-e mindezt egy közös alkotásként felfogott kiállítás? Játsszunk el a gondolattal, hogy igen.

Az MMXX időkapszula központi eleme e galériatérben elhelyezett FKSE makett, egy kvázi kapszula: ebben „látható” az éves kiállítás. Mindezt a galériatér falain a szubjektív archívumból létrehozott kontextus keretezi: egy különös könyvtár és képtár, két gondolati térkép.

A projektben résztvevő FKSE tagok: Asztalos Zsolt, Beöthy Balázs, Czank Nikoletta, Czene Márta, Cserna Endre, Don Tamás, Felsmann István, Fischer Judit, Fusz Mátyás, Frazon Zsófia, Győri Blanka, Hajdú Levente, Hegyi Dóra, Hitka Lili, Káldi Katalin, Kárpáti János Iván, Kocsi Olga, Kovács Kristóf Mihály (Sajnos Gergely); helyszínelő, Kovács Olívia, Lázár Dóri, Lendeczki Kinga, Lődi Virág, Menesi Attila, Mécs Miklós, Mézes Tünde, Molnár Judit Lilla, Mucsi Emese, Nemes Csaba, Om Bori, Orbán György, Pető Hunor, Regős Benedek, Simon Zsuzsanna, Soós Kata, Sós József Süveges Rita, Szabó Eszter, Szemző Zsófia, Tibor Zsolt, Tillmann Hanna, Thury Lili, Váczi Lilla, Varjú Tóth Balázs

FKSE makettben kiállítók: Asztalos Zsolt, Beöthy Balázs, Czank Nikoletta, Czene Márta, Cserna Endre, Don Tamás, Felsmann István, Fusz Mátyás, Ganz Albert, Győri Blanka, Hajdú Levente, Káldi Katalin, Kárpáti János Iván, Kovács Olívia, Lázár Dóri, Menesi Attila, Mécs Miklós, Mézes Tünde, Molnár Judit Lilla, Nemes Csaba, Om Bori, Orbán György, Regős Benedek, Simon Zsuzsanna, Soós Kata, Süveges Rita, Szabó Eszter, Szemző Zsófia, Tibor Zsolt, Tillmann Hanna, Váczi Lilla

Közreműködő művészek: Hegedűs Fanni, Füredi Tamás (külön köszönet: Zalavári András)

Kurátorok: Frazon Zsófia etnográfus és Kovács Kristóf (Sajnos Gergely) helyszínelő